Kambodzsa hosszú és büszke történelme önálló harcművészettel is büszkélkedhet. A pradal serey ezer éve virágzott, néhány évtizede a kihalás szélére került, ma pedig kivívta a nemzeti küzdősport címét a sokat szenvedett ázsiai országban.
Kambodzsa legnépszerűbb harcművészete a
Pradal Serey, más néven a
khmer boksz.
Ez az indonéziai eredetű harcművészet számos dél-kelet ázsiai országban gyökeret vert más-más néven. Thaiföldön
muay thai, Malajziában
tomi, Laoszban
muay lao, Myanmarban
lethwei a stílus neve.
Angkor hadseregének legfélelmetesebb fegyverei egy ősi kőtáblán: harci elefántok és a pradal serey
A “pradal” szó harcot jelöl, míg a “serey” jelentése szabadság, vagyis a
pradal serey “szabad küzdelemet” jelent.
A stílus négyféle technikán alapul: ütés ököllel, rúgás, ütés könyökkel, rúgás térddel.
Klincselés, összekapaszkodás után az ellenfél földre vihető.
Különböző pusztakezes küzdőstílusokat ősidők óta gyakorolnak Dél-kelet Ázsiában, ahol a stílusokra erőteljes hatással voltak a Kínából és Indiából érkező harci technikák is.
A virágzó Angkor-érában a khmerek fegyveres és pusztakezes stílusokat egyaránt gyakoroltak. Történeti bizonyítékok támasztják alá, hogy a pradal serey már a IX. században létezett.
Úgy tartják, hogy a khmer boksz az abban az időben félelmetes erőt képviselő angkori hadsereg harcmodorában döntő szerepet játszott.
A khmer boksz gyökerei a IX. századig nyúlnak vissza
Kambodzsában több harcművészet is fellelhető, melyeket a legutóbbi időben fedezett fel a nyugati civilizáció.
Ezek a harcművészeti stílusok a kihalás szélére kerültek a rettegett vörös khmerek uralma idején, amikoris sok-sok mestert kivégeztek, és a stílust el akarták törölni a Föld színéről.
A harcművészeteket betiltották, gyakorlóit kínhalállal büntették.
A későbbi megszálló vietnámiak
dettó így viszonyultak az ősi kambodzsai harcművészetekhez.
A tradícionális stílus mára küzdősporttá “szelídült”A stílus számára
sötét korszakot jelentő vörös khmer uralom és a vietnámi megszállás elmúltával a stílus lassan új erőre kapott.
Az edzőtermek
gombamódra szaporodtak el, és hazai és külföldi tanítványok tömegei kezdték újra tanulni a pradal serey-t.
Napjainkban hetente rendeznek televízióban is közvetített tornákat, emellett majd minden valamire való vidéki helyiségben összecsapnak a helyi kedvencek.
Körülbelül 70 klubban űzik versenyszerűen a stílust, és edzők, valamint menedzserek hada dolgozik azon, hogy a muay thai népszerűségének szintjére hozzák a kambodzsai harcművészetet.
Edzés egy klubban – valahol Kambodzsában
A harcművészetek majd húsz éves fekete időszaka után a khmerek kemény munkával felélesztették a harcművészetek hagyományait. Seila Yuthkun, a Khmer Harcművészeti Stílusok Szövetségének alelnöke nagy szerepet játszott a sílusok feltámasztásában, mivel nagyban hozzájárult az öreg, még élő nagymesterek felkutatásában, az oktatás újjászervezésében és a stílusok népszerűsítésében.
A többi hasonló stílus harcosaihoz viszonyítva a khmerek küzdelemben sokkal ravaszabbak és kiszámíthatatlanabbak. Azontúl a kambodzsai fighterek jóval több könyöktechnikát alkalmaznak.
A vörös khmerek által “lenullázott” országban a szegénységből való kitörés kevés eszközeinek egyike a küzdősport
A modern pradal serey különbözik a tradícionális stílustól.
A technikák és a mozgások átalakultak a stílus
sporttá szelídülése érdekében.
A khmer boksz napjainkban Kambodzsa nemzeti sportja.
A stílust illetik még a Kbach Kun Khmer, Sovanna Phum és a Brodal Serei nevekkel is.
Életképek…
