Egy óvatlan mozdulat, egy bemelegítés nélküli edzés elegendő ahhoz, hogy olyan izomsérülés alakuljon ki, amivel aztán napokig-hetekig küzdhetünk.
Melyek a leggyakoribbak és hogyan kezeljük őket?
A testünk mozgékonyságát, rugalmasságát biztosító izmoknak több fajtája különböztethető meg, de mindannyiukban közös, hogy összehúzódásra és elernyedésre képesek, ami által megváltozik hosszúságuk és feszességük. A mozgásszervek izomzatát harántcsíkolt izomszövetek (vázizmok) építik fel, amelyek akaratlagosan irányíthatók, nagyobb erőkifejtésre képesek és hamarabb kifáradnak. Az ezeket érintő sérülések, problémák többnyire a túlerőltetéshez köthetők, vagy ha egy rossz mozdulat során túlságosan megnyúlnak, és gyakran a környező inakat, ízületeket is érintik. Legjellemzőbb tünetük a fájdalom, amihez a mozgás különböző mértékű nehezítettsége, a mozgástartomány beszűkülése társul.
Az izmok túlerőltetésekor jelentkező jellegzetes, a mozgást megnehezítő fájdalom kialakulásához egyrészt az járul hozzá, hogy a túlzott terhelés hatására az izomszövetben felszaporodik a tejsav, másrészt pedig mikroszkopikus sérülések, szakadások jönnek létre, amelyek helyén gyulladás lép fel. Az izmok a fájdalom mellett megduzzadnak, megkeményednek és érzékennyé válnak.
Az izmok regenerációját segíti a pihentetés, a meleg vizes fürdő/borogatás, és gyulladáscsökkentő készítmények használata. Az izmokra „rádolgozni” azonnal nem tanácsos, de fokozatosan és óvatosan el lehet kezdeni őket terhelni. Megelőzésnek az edzés előtti bemelegítés és a végén alapos nyújtás ajánlott, és az edzettségnek megfelelő terhelés is fontos.
Az azonnal fájdalmas tartásba merevítő izomgörcsöt a harántcsíkolt izomszövet akaratlan összehúzódása okozza, és legtöbbször a vádli és a lábfej, a talp izmait érinti. Egészséges embereknél általában túlzott fizikai terhelés vagy kimerültség miatt alakul ki, de jelentkezhet nyugalomban, például éjszaka, alvás közben is. Hátterében az érintett izom tápanyag- és oxigénellátásának, illetve az elektrolit-háztartás egyensúlyának zavara áll, amikor nagy folyadékveszteség miatt csökken a szervezetben a magnézium, kalcium, kálium szintje. Az izomgörcsöt okozhatja idegkárosodás, keringési zavar, érszűkület, gerinc- és porckorong-elváltozás, visszeresség, epilepszia is, de gyógyszerszedés velejárója is lehet.
Görcs esetén az érintett izmot meg kell próbálni megnyújtani, megmozgatni. Lábszár- és lábfejgörcs esetén nyújtsuk meg a vádlit, a lábujjakat feszítsük a sípcsont felé, álljunk fel és nehezedjünk a talpra. Javasolt az érintett izmok masszírozása, meleg vízzel való lazítása, izomlazító krémek, kenőcsök használata. A simaizmok görcsös fájdalmára való görcsoldó gyógyszerek nem hatásosak ez esetben. A görcsök megelőzésére ajánlott a rendszeres mozgás és az elegendő folyadék fogyasztása, sportoláskor pedig a bemelegítés és nyújtás, a folyadékpótlás, és a túlerőltetés kerülése.
Ha az izmok a mozgástartományuknál nagyobb nyúlásra vannak kényszerítve, túlfeszülnek, nem képesek teljes mértékben elernyedni és visszanyerni eredeti helyzetüket, és kisebb-nagyobb mértékben el is szakadhatnak. Az éles fájdalommal járó sérülés előfordulhat például hirtelen gyorsulás vagy megállás miatt, illetve ha az izom akaratlan, nagy megterhelésnek van kitéve.
A sérülés mértéke és helye változatos lehet: a húzódás kevés izomrostot érint, a szakadás viszont az egész izomra kiterjedhet. Általában a leginkább igénybe vett ízületek, azaz a kéz, a váll, a boka és a térd kapcsolódó izmait érinti, de akár a mellkas izmainál is előfordulhat. A fájdalom mellett tünetei még a duzzanat, az érintett terület érzékenysége, görcse, izomszakadásnál pedig besüppedése lehet, és vérömleny is kialakulhat. A kezelés legfontosabb eleme az adott testrész pihentetése, jegelése, fáslizása, gyulladásgátló készítmények alkalmazása. A súlyos szakadásokat műtéti úton kell helyrehozni.
Forrás: www.vital.hu
