A lágy út

"A judo tanulásának célja nem az, hogy ártsunk másoknak, hanem, hogy a gyakorlás során legyőzzük gyengeségeinket és jobb emberekké legyünk." Simon Mihály a mikrofon előtt.

Simon Mihály 52 éves, 6 danos Jiu-Jitsu, 5 danos Judo, 2 danos Nihon Ju-Jutsu mester, judoedző. A beszélgetés színhelye a Szent István Általános Iskola negyedik emelete, ahol az iskoláskorú gyerekek edzései folynak a mester vezetésével.

Nemrég díszoklevéllel ismerték el Shihan Simon Mihály dzsúdó- és dzsiudómester Kodokan-katák gyakorlásában, népszerűsítésében végzett több évtizedes munkáját. Fukuda Keiko kilencdanos mester, a World Masters Judo Associations (WMJA) kata tanácsának elnöke és Eiko Saito Shephard, a WMJA kata szekciójának második számú vezetője ítélte meg a Salföldön élő kitűnő sportembernek az elismerést.  Bővebben: itt!

Misi a Balaton-felvidéken, Salföldön lakik, onnan jár fel Budapestre, hogy edzéseket tartson óvodákban, iskolákban. Ezen kívül nőknek vezet önvédelmi tanfolyamot, valamint a rendőrségen is oktat közelharcot. Lakóhelyén is tanít judót – vándorló, kétlaki életet él.

Simon Mihály

– Kezdjük a legelején… Hogyan kezdtél judózni?

– Nagybátyám ökölvívó volt, és ahogy járni kezdtem, ő tanítgatott bokszolni.
Szülőhelyemen, Újfehértón a sportok közül a kézilabda, futball és az ökölvívás közt lehetett választani­ – én az utóbbinál kötöttem ki. 
Kilenc évi bunyózás után egy évig birkóztam, majd ezután következett a judo. Az ökölvívást egy komoly kiütés után hagytam abba, részben azért, mert bántott, hogy a könnyelműségem miatt kikaptam, de egészségi okok miatt el is tiltottak a szorítótól. Ezután egy évig birkóztam a Bp. Spartacusban, ahová a judósok is jártak edzeni. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy közelebbről meg szeretnék ismerkedni ezzel a sporttal.

– Mi tetszett meg a judóban?

– A judónak igazán a sokoldalúsága fogott meg; szabadabban lehet használni a kezet, a lábat. A technikai lehetőségek száma nagy, szerintem a küzdősportok közül igen előkelő helyen van ebben a tekintetben is. Hat évig a Spartacusban, tanfolyamos versenyzőként kisebb-nagyobb sikerrel versenyeztem. Nagyon élveztem, és sokat segített a fejlődésemben, hogy élversenyzők ukéja – edzőpartnere – lehettem, így az ő felkészülésüket is segíteni tudtam. 1981-ben egyesületet váltottam és átkerültem a “Mélyépterv” judo szakosztályába, ahol teljesen más felfogásban oktatták és gyakorolták a judót. A versenyeztetésen kívül nagy hangsúlyt fektettek az önvédelmi technikák gyakorlására, illetve a judót, mint testnevelési módszert oktatták. Tulajdonképpen ez a Kodokan Judo!





– Mi a judo lényege, és hogyan alakult ki?

– Az ezernyolcszázas évek végén egy fiatalember, Jigoro Kano, több danos jiu-jitsu mester, harcművészeti tudása alapján megalkotta a judót. A judo jelentése: lágy út. Jigoro Kano látta, hogy szükség van olyan sportra, amellyel a gyerekek veszély nélkül kipróbálhatják erejüket és fegyelemre nevelhetők. Japánban a jiu-jitsu több száz éves harci művészet volt. A régi szamurájok teljes harctechnikáját magába foglalta, mindenre kiképezte a harcosokat.
Kano mester azt tapasztalta, hogy vannak természetes könnyedséggel végrehajtható technikák, és vannak mesterkélt, erőltetett megoldások. Ha a harcművészetben, mint minden másban a dolgok belső szerkezetével, mozgásával összhangban cselekszünk, erőlködés nélküli, rendkívül eredményes lesz. A szemlélőben a lágyság képzetét kelti, tehát illik rá a japán jiu (ju) – “lágy” – jelző.
A judo tanulásának célja nem az, hogy ártsunk másoknak, hanem, hogy a gyakorlás során legyőzzük gyengeségeinket és jobb emberekké legyünk. Jigoro Kano rendszerbe foglalta a technikákat. A különösen veszélyes elemeket (ütés, rúgás, feszítés, csavarás, eszközös támadás védése) katákban (forma-gyakorlatokban) tanítja, küzdelemben nem alkalmazza.

– Tulajdonképpen a Kodokan Judo nem egyszerűen sport, hanem egy nevelési módszer?

Judopalánták

– Igen, valahogy úgy. Óvodás kortól oktatok judót. A kicsiknél az edzés lényege, hogy erősödjenek, ügyesedjenek. Például tanuljanak meg úgy esni, hogy ne sérüljenek meg komolyan. A fizikai erőnlét megalapozása nélkül hiába sajátítja el a küzdési technikákat a judós, nem fogja bírni erővel a küzdelmet. A gyerekeknél fontos a fegyelem is. Ma sajnos eléggé lazán kezelik a gyerekeket, a fegyelmezés nagyon hátul kullog. Ahhoz, hogy megtalálják a belső egyensúlyukat, kell a fegyelem, az önfegyelem és a kitartás.

– Mennyire akarnak megfelelni a tanítványok ezeknek az elvárá-soknak? A kezdeti lelkesedés után mekkora a lemorzsolódás?

– Nyilván vannak, akiknek nehezen teljesíthető az edzés, talán inkább az elvárt fegyelem, és egy idő után abbahagyják, de vannak olyan tanítványaim, akik óvodás korukban kezdték, és már 9-10 éve judóznak, és eljutottak zöld, esetleg kék övig.

– Igen, a fokozatok… Elmondanád, mit jelentenek az övek színei?

– Minden öv megszerzéséhez – az alap fehéret kivéve – vizsgát kell letenni. A színek emelkedő övfokozatok szerint: a fehér az ártatlanság színe; a citromsárga a felkelő nap; a narancssárga a lenyugvó nap; a zöld az erdő, rét; a kék a tenger, a távlatok színe; a barna a föld, a termékenység színe; a fekete pedig az összes szín együtt, persze nem optikailag, hiszen ezekből a színekből, ha összekeverjük őket, nem lesz fekete –  a teljességet jelképezi.

– Mióta vagy judoedző?

-1986-ban végeztem a TF-en, mint judoedző. 1986 őszén megalakítottuk a Simon Judo Önvédelmi Klubbot, majd 12 évre rá megalakult a Simon Judo Önvédelem Szabadidő és Diáksport Egyesület. Jelenleg ennek az egyesületnek vagyok az elnöke. Emellett a Jiudo Szövetség szakmai igazgatója vagyok, valamint a Dan Kollégium elnöke.

– Hogyan kezdtél az edzőség mellett ismét versenyezni?

-1988-ban kezdtem el formagyakorlatokkal (katákkal) foglalkozni. Nyolcadik éve, hogy – sokunk örömére – a Judo Mesterek Világbajnokságain a formagyakorlat /kata versenyszám lett. Én 2003 óta veszek részt ezeken a versenyeken a tanítványaimmal együtt.





– Amint tudom, az első verseny óta szép eredményekkel.

– Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy 2003-ban, a Judo Eb-n Kecskeméten 4. helyet, 2004-es Judo Mesterek Világbajnokságán Bécsben 1. helyet, 2005-ben a Judo Mesterek Világbajnokságán, Torontóban 4. helyet értem el. 

Amíg beszélgettünk, az edzést segítője tartotta, de Misi szeme folyton a gyerekeken volt, és időnként egy-egy utasítás is elhangzott. Az elvárt fegyelem és kemény munka ellenére, a gyerekek láthatóan szeretnek judóra járni. Ezeken az edzéseken nem csak testben, hanem lélekben is fejlődnek.


Simon Judo Önvédelem Diáksport és Szabadidő Sportegyesület

Edzésvezető:

Simon Mihály
8276 Salföld, Kossuth u. 20.
tel.: (87) 702-454

Edzések:

Budapest, V. ker., Szent István tér 13-14
(Szent István Általános Iskola)
5-15 éveseknek:
hétfő, szerda: 16.00-17.30, 17.30-19.00
péntek: 17.00-19.00
felnőtt (16 éves kortól)
hétfő, szerda, péntek: 19.00-21.00

Tapolca, Úttörő u. 1
(Bárdos Lajos Általános Iskola)
minden korosztály:
kedd, csütörtök: 17.00-19.00

Comments

comments