Ma Magyarországon nincs igazán értéke a helyes életviteli szokásoknak, ezen belül a rendszeres testedzésnek, következésképpen az egészségnek sem – Ilyés Gyula ezúttal az idősebbek testedzéseinek mivoltjára koncentrál.
A fizikai aktivitás jótékony hatása nem megkérdőjelezhető. Különösen igaz ez az idősebb populációra.
A mozgatórendszer állapota befolyásolja a létfontosságú szervek működését, javítja a szervezet ellenálló képességét, és pozitívan hat az életminőségre.
Az emberi életre igaz, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Reális cél lehet, hogy életünk – amúgy kódolt – hosszát a lehető legjobb minőségben tudjuk leélni.
Az öregedés körülbelül a betöltött harminc éves kor után kezdődik. A folyamat lassú ebben a fázisban. De tény, hogy innentől számítva sokkal több sejt pusztul el, mint amennyit a szervezet újratermel.
Kutatási eredmények bizonyítják, hogy közepes intenzitású, heti háromszori, rendszeres edzés hatására idős korban is (60 év felett) megnövekszik a szervezet
tesztoszteron hormon termelése (Habbinson és Pakarinen, 1993), amely hosszabb távon – 3-6 hónap – az izomrostok megvastagodásához, és ezzel összefüggésben az izomerő növekedéséhez vezet.
A nagymotoros egységek aktivációja időskorban is lehetséges, tanulható.
Az időskori edzésnek a szervezet, de leginkább a passzív mozgatórendszer (csontok, izületek) állapota szab határt. Az időskori fizikai aktivitás hatékonysága jobb, ha az egyén már fiatal korban is karbantartotta, edzette magát. Amennyiben a passzív mozgatórendszer időskorra túlságosan elhasználódott (gyakori), az aktív mozgatórendszer (izom, inak) karbantartása, fejlesztése akadályokba ütközik.
Érdekes adat, hogy a fizikai aktivitástól ódzkodó fiatalok 40 éves korukra, már hatvan év feletti biológiai életkorúak lehetnek.
Ha valaki idős korában nem foglalkoztatja izmait, ha mozgatórendszere károsodik, és alacsony fokon működik, akkor nem stimulálja hormonális, keringési, légzési rendszerét. Ennek következménye, hogy szervezetének általános állapota, immunrendszere gyengülni fog. A folyamat továbbgyűrűzésekor megállapítható, hogy az idős, vagy senior kor nem az élet adtaörömöket, hanem a betegségek elleni állandó küzdelmet fogja jelenteni.
A testmozgást soha nem késő elkezdeni!
Rendszeres edzés hatására a korábban inaktív 60 év felettiek esetében is izomerő növekedés érhető el, de javul a mozgáskoordináció és a hajlékonyság is.
A sportolás közbeni veszélyről beszélve elsősorban a szív- és érrendszeri szövődmények lehetősége merülhet fel. A kockázat elsősorban a mozgás intenzitásának függvénye.
Az intenzitás és az időtartam többnyire fordítottan viszonyul egymáshoz.
Egy fontos gondolat, amely nem csak a senior korúakra igaz: AZ EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETVITEL MEGTANULHATÓ! Kulcsszavai: tanulás, egészségtudatosság, fizikai aktivitás, életvitel.
Felmérések bizonyítják, hogy ma hazánkban a felnőtt lakosság kb. 30%-a végez valamilyen fizikai aktivitást, amely az életkor előre haladtával csökken.
Ma Magyarországon nincs igazán értéke a helyes életviteli szokásoknak, ezen belül a rendszeres testedzésnek, következésképpen az egészségnek sem.
Személyre szabott edzés, szervezett, szakszerű fizikai aktivitási program szerepe vitatatlan az egészségtudatos magatartás formálásában. Olyan korban élünk, mely tudvalevőleg együtt jár a mozgásszegény életmóddal.
Azon sportszakembereknek, akik az idősebb, senior korosztállyal foglalkoznak, fejleszteniük kell a pszichés képességeket, a megfelelő hozzáállást, meg kell tudni tanítani életvitelük egészségtudatos tervezését, és kialakítását. Meg kell ismertetni velük a mentálhigiénés szokások szerepét, a helyes táplálkozás, a sport preventív és rekreációs értékeit, illetve ezek szerepét az életminőség javulása tükrében.
Néhány táplálkozási tanács: a legalapvetőbb, a mérsékelt és változatos étkezés, a szervezet energiaigényét fedező, de azt semmiképpen meg nem haladó tápanyag bevitel.
Ismert, hogy idősebb korban a saját
fehérjeépítés nehezebb, s az esetleges fehérjehiányhoz is rosszabbul alkalmazkodik a szervezet. Ezért fontos, hogy elegendő fehérje jusson a szervezetbe, s ennek legalább fele a biológiailag magasabb értékű állati fehérje legyen.
Idősebb korban a szervezetnek több kalciumra van szüksége, ebből adódóan fontos a tej és tejtermékek fogyasztása. Javasolt a rostokban gazdag táplálék fogyasztása, amely biztosítja a normális bélműködést. Fontos a rendszeres
vitaminbevétel biztosítása is, ugyanis idős korban romlik az egyes vitaminok felszívódása, hasznosulása, és tárolása.
Megállapítható, hogy a korszerű, és egészséges táplálkozás kedvező hatása lényegesen jobban érvényesül a fizikailag aktív, rendszeresen sportoló idős emberek esetében. Náluk ugyanis kisebb az izom-, és kalcium veszteség, jobban működik a szervezet védekező rendszere, s csökkennek a keringési betegségek rizikófaktorai is. Rengeteg minden adaptálható az élsportból, de tapasztalatom szerint a hagyományos értelemben vett edzésszerkezet náluk, az idősebb populációnál kezdetben nehezen érvényesíthető.
Később, mikor megszokják, hogy az edzésnek van eleje, közepe, vége, saját bőrükön tapasztalják meg a folyamatot, annak egymásra épülését, komplexitását, már igénylik ezt a fajta rendszerességet.
Nehéz elnyerni a senior korúak bizalmát. Hitem szerint csak és kizárólag jól felkészült szakember élvezheti azt.
A sokszor fárasztó edzéseket, és az ezzel járó gyakran monoton gyakorlást, az edzőnek oldani kell tudnia. Meg kell tanítani az idősebb generációnak újból az elfogadást, a munkával szembeni alázatot, melyet az élet egyéb területein számtalanszor alkalmaztak, hiszen ez a sikerhez vezető út egyik alapköve.
Értelmes felnőttekről lévén szó, el kell tudni magyarázni, hogy mi miért történik, a folyamatban mi mire hat. A magam részéről nagyon lényegesnek tartom.
Sokszor fékezni kell az idősebbeket az edzések során, mert hamarabb akarnak eredményt elérni, mint amire az épp aktuális állapotuk predesztinálja őket.
A mozgástanítás, a mozgástanulás fontosságáról nem is beszélve. Mindenképpen a parciális oktatás javasolt. Gyakorta fordul elő, hogy számos rossz beidegződést kell “kiirtania” a felkészítő edzőnek. Komoly kihívás ez edzőnek és tanítványnak egyaránt.
Edzéseiket céljaiknak megfelelően kell egyénre szabottan tervezni. Minden célhoz, részcélhoz kell találni motiváló tényezőt, tényezőket. Ilyen lehet például egy versenyre való felkészülés, az erő állóképesség, vagy akár a max. erő változása. Motiváló lehet például a pulzusszám jó értelembe vett változása a terhelés tükrében, vagy a pulzus megnyugvási idő csökkenése, antropometriai adatok változása.
Különböző
fittségi tesztekkel lehet ellenőrizni az elvégzett munka minőségét. Az egyik ilyen, talán legegyszerűbb, és mindenki számára elérhető a Ruffier teszt.
Szükségesnek tartom a pulzusmérő óra használatát az edzéseken. Biztonságos edzésterhelés a senioroknál pulzuskontroll nélkül elképzelhetetlen.
Ha az óra használatára nincs lehetőség, akkor a hagyományos módszerekkel KELL ellenőrizni azt. Senior tanítványainkat az ő saját zónájukban kell tartanunk. Ha számottevően eltérünk annak felső értékétől, az igen veszélyes lehet. Szükséges lehet edzés közben, után, adott esetben vérnyomás ellenőrzés. Nem túl nagy befektetés az edzőtől, jó, ha ott van a táskánkban.
És végül, de nem utolsó sorban az egyénre szabott edzés tervezése állapotfelmérés nélkül elképzelhetetlen. Itt egészségügyi anamnézis lapot kell felvenni, meg kell mérni tanítványunk, kliensünk testzsír százalékát, testtömeg indexét, antropometriás adatait rögzíteni szükséges. Legalább egy fittségi teszttel értékelni kell az ő fittségi indexét, aktuális állapotát. Meg kell határozni a különböző gyakorlatoknál a max. erejét.
Idősebb sportolóknál javasolni szoktam a terheléses EKG elkészítését, de van akinél e vizsgálat nélkül el sem kezdünk dolgozni. A vizsgálat után konzultálni szükséges a vizsgáló orvossal.
Fontos, a saját rendszeremben kötelező az antioxidáns szint mérése, szükség esetén javaslatot teszek antioxidáns, vagy táplálék kiegészítő szedésére is.
Igény szerint bevonható a rendszerbe (nálunk működik, így javaslom) orthopéd -traumatológus orvos, belgyógyász, masszőr, vagy kiropraktőr is.
A munka csak az állapotfelmérés, illetve a közösen egyeztetett célok meghatározása után, melyet természetesen tanítványunkkal, kliensünkkel is egyeztetünk.
Nagyon szép feladat senior korúakkal foglalkozni, ugyanakkor jókora felelősség is!
Hitem szerint, ha az edző megteszi a szükséges előkészületeket, korrekten kommunikálja a szakmai programot, a tanítvány pedig partnerként viselkedik a folyamatban, rengeteg közös élménnyel ajándékozzák meg egymást. Nagy eredménynek tartom, egy korábban évtizedekig inaktív emberből szinte élsportolót csinálni, akinek biológiai életkora évtizedekkel kevesebb, mint valós éveinek száma. Úgy érzem, hogy az edzőnek és tanítványának egyaránt nagy boldogság.
Ilyés Gyula
Judoedző V. Dan
Személyi edző
Forrás:
www.judoedzo.hu
Comments
comments
