A baranta-küldetés: Életformát akarnak adni a fiataloknak

– A baranta Budapest központtal működik. A lovas központ Kelemen Zsolt szentendrei lovas tanyáján működik, ahol haditorna iskola és lovas-íjász hagyományőrző egyesület is dolgozik. Vannak barantás csapataink még Tahitótfalun, Esztergomban, Fehérváron, Rákoscsabán, Szolnokon, Siófokon, és most alakul egy csoport Kaposváron. Pilisszántón hamarosan művészeti általános iskola indul, ahol új kezdeményezésként harcművészeti, közelebbről barantás osztály is indul.

 

 

– Az újjáéledésnek két fokozata van. Az első fázis a kilencvenes évek elején elkezdődött kutatómunka ideje. A második időszak '97-től kezdődött, amikortól már gyakorolható volt stílus. Akkor nagy hirtelen három egyesület is alakult. A központ a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán és Szentendrén volt. Ekkor dolgoztuk ki a továbbépítkezés rendszerét, amely sajnos egyszer már összeomlott, amikor a főiskolát átköltöztették ide a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem mai helyére. Akkor mindenfajta bázisunkat, kész és működő infrastruktúránkat elveszítettük. Kiépített, kész gyakorlópályáinkat, eszközeinket kellett hátrahagynunk. Az újrakezdés időszaka alatt egy évet vett igénybe, hogy rendeződjön a helyzetünk, megtaláljuk mai helyünk. 

 

 

– Sokak véleményével ellentétes dolgot fogok most mondani. Tudomásul kell venni, hogy a világon lévő harcművészeti irányzatok döntő többsége katonai alkalmazási, kiképzési formáknak az összegyűjtött és továbbfejlesztett változata. Ez igaz a keleti, de a nyugati eredetű harcművészetekre is. A baranta esetében is így történt. Rengeteg olyan katonai csoportosulás volt Magyarország területén, amelyek  – úgy, mint a janicsárok a törököknél, a mamelukok Egyiptomban – népcsoportként is elkülönülten katona rendként működtek. Japánban a szamurájok, a Kárpát-medencében a hajdúk, a végvári vitézek, a székelység, a jász-kunok azért kaptak előjogokat, mert kiállítottak bizonyos létszámú katonát, akiket profi szinten kiképeztek, fenntartottak.

Hatalmas forrásanyag

Az Őrség például szintén így kapta a nevét – az ott lévő lakosok felvállalták a határ védelmét, az ellenség felderítését, semlegesítését. A harc a mindennapi életük, felkészítésük része volt. Készítettem egy tanulmányt – amelynek rövidített változata fenn van honlapunkon -, a magyar “had” szó magyarázatáról, amelyben jól lehet látni,  hogy a magyar társadalmi berendezkedés, a mindennapi élet a hadszervezeteknek megfelelően épült fel, akkor is, amikor az emberek már nem katonásodtak elsősorban. A “had” szó nem csak harci cselekménnyel összefüggésben használtatott, hanem rokonok, barátok önvédelmi rendszerére, együttműködő, együtt dolgozó, közösen ünneplő csoportjára is utalt.

 

 

– A régi játékok, táncok, szokások nagy része erre utal vissza. Nekünk nem volt más dolgunk, csak felkutatni ezeket. Azért volt nagy szerencsénk, mert döntő részét már nem is mi gyűjtöttük össze. Szerencsénk volt, mert “csak” meg kellett látni, észre kellett venni, hogy hol kell keresni az 'anyagot'. Nagyon jó, hogy Magyarországon a néprajzkutatásnak nagy hagyományai vannak. Előttünk többen, 9 mm-es kamerával már végigjárták, végig kutatták az országot, és mindent rögzítettek. Olyasmiket is, amelyet nem igazán értettek, ezért nem tudták összerakni, megfelelően rendszerezni. Például sok harci mozgás táncok formájában maradt fenn; lásd: botos népi táncok. Az egyik táncban például azt lehet látni, hogyan forgatták a botot, míg egy másik tánc-mozdulatsor egy gerinc-fojtó fogást szemléltet. Lehet látni olyan felvételt is, ahol a bácsi egymagában egy bottal “elvan”, forgatja, nagyokat üt – gyakorlatlag formagyakorlatot végez.

 

 

– Nagyon egyszerű a magyarázat: azért mert a magyar ember olyan típusú ember, aki élvezni szereti a dolgokat.

 

– Korábbi források, leírások hogyan segítettek?

– Nemcsak filmanyagok, hanem feljegyzések, és ún. táncleírások is maradtak fenn. Ezekből hozzáértők, néptáncosok könnyen rekonstruálják a mozgásokat, nekünk már csak el kell sajátítanunk azokat. Régi leírások is bőséges forrást nyújtanak. Például a  Szent László freskó sorozaton (1200-1300 körüli) a birkózás számos elemét megörökítették. A magyarokról első írásos említést bizánci források tesznek. A magyarok elődeit, a türköket ógörögül Savartoj Astoloj-nak hívták, amely annyit tesz: rendíthetetlen szavárd. Csak a bolgárok és a magyarok a pusztai népek közül, akiket, ha legyőznek is, akkor sem szélednek szét, hanem újra összegyűlnek és összefognak. Ezen kívül a szerzetesek által lejegyzett, korhű leírások elmondják, hogy esténként a kalandozó magyarok vezéreik előtt “táncoltak, birkóztak, majd pedig egyesek fegyvereiket összecsapva megmutatták, mily jártasak a hadimesterségben”. Nem véletlen, hogy a tánc, a birkózás és a páros harci bemutató a mai baranta-versenyek alapvető versenyszámai. 

 

 

– Igen, szokták mondani, hogy kicsit túlságosan összetett a rendszer. Van gyalogos és lovas szakág. Ez két különálló, de együttműködő dolog. Ez azt jelenti, hogy abból lehet csak lovas, aki gyalogos harcosként eltöltött már pár évet és bizonyított. E két szakágon belül számos fegyvernem, mozgásforma van, amelyhez mind-mind értenie kell egy igazi barantásnak.

 

 

Barátok

– A stílusban tíz szint van. Ezek régi magyar és kun állatnevek után kapták elnevezéseiket. A honfoglalás kori emberek állatok erejéhez, képességeihez mérték az emberi tudást. A barantában ahogyan nő a harcos tudása úgy fejlődnek képességei és a személyisége is. Komoly vizsgarendszerünk van, amely alaposan próbára teszi a “harcosokat”. A baranta vizsgákra kívülállók azt szokták mondani, hogy teljesíthetetlenek. De ez nem így van. Azonban nagyon komoly teljesítményt kell felmutatni annak, aki elnyer egy újabb fokozatot.

A jelenlegi legmagasabb szinten Kelemen Zsolt van, ő oroszlán fokozatot birtokol. E fölött van még három fokozat, amelynek elnyeréséhez gyerekkortól fogva kell készülni – egyébként ez a célunk is, hogy olyan generációt neveljünk ki, olyan fiatalokat találjunk, akik életformájának tekinti a barantát. Ebben nyilvánul meg a baranta-küldetés tartalma.

 

 

– Óriási az anyag. Véleményem szerint jelen pillanatban az anyag 5-6 százaléka van feldolgozva. És már most azt mondják, hogy annyira sokat akarunk markolni, olyan sok mindennel foglalkozunk, hogy ez túl sok. Én viszont a komplex harcos elvében hiszek, aki mindenhez ért és e néhány “fegyvernemben” kimagasló teljesítményt nyújt. Együtt kell a képességeket fejleszteni!

 

 

– Igen. A haladó barantásaink, mint szinte állandóan, most is bemutatóznak – per pillanat Nyíregyházán. Szerencsére rengeteg meghívást kapunk, csak győzzük erővel!