A magyar szumó sikersportág, ezt senki sem tagadhatja. Ezt igazolják a kimagasló eredmények és a gyümölcsöző sportdiplomáciai kapcsolatok is. Nem beszélve kiemelkedő versenyzőinkről, akik közül Tóth Attila jelenleg is Japánban tanulja a sportág fortélyait. A hazai szumó helyzetéről, múltjáról és jelenéről Elek Sándor, a Magyar Szumó Szövetség alelnöke mesélt lapunknak.
– 1995-ben a prágai kötöttfogású világbajnokságon Dr. Hegedűs Csaba kapott egy felkérést a japán sportdiplomatáktól, hogy mi is indítsunk versenyzőket a következő szumó világbajnokságon – japánok célja az volt, hogy minél több ország képviseltesse magát a versenyen. Végül háromfős válogatott utazott ki, mely a Rovnyai János, Hiroe Tomohiko, Elek Sándor összeállításban szerepelt nagy sikerrel.
Elek Sándor
 |
A 49 ország részvételével zajló tornán a csapat a 9-16. helyen végzett, Hiroe Tomohiko és Rovnyai bejutott a legjobb nyolc közé, míg jómagam a 9-16. helyen végeztem. A világbajnokságon elért eredmények nagy lendületet adtak a hazai szumósportnak, így megalakult a szövetség is. Eredetileg a Magyar Birkózó Szövetség alszövetségeként jött volna létre, ám a megalakulás különböző dolgok miatt elhúzódott, így végül is 1997-ben önálló szövetséget hoztunk létre.
– Mikor jöttek az első eredmények?– Az első nemzetközi sikerre 1999-ig kellett várni. Akkor Litvániában bronzérmet nyert a magyar csapat, majd kicsivel később Németországban a szolnoki Ribor Dezső harmadik lett “open” kategóriában. Fontos megjegyezni, hogy a sportágnak új lendületet adott a 2000. évi elnökválasztás is, amikoris Kollárik Mihály, a Vasas birkózószakosztályának vezetője lett a szumószövetség első embere. Vezetésével egy olyan vezetési, versenyeztetési és kapcsolatrendszer alakult ki, mely biztosította a sportág hosszútávú működését és fejlődését. Ebben az időszakban már kialakult egy jelentősnek mondható tömegbázis is: birkózók és judósok “rándultak át” a szumóra. Ennek köszönhetően újabb nemzetközi sikerek születtek – köztük is kiemelkedik Kismóni János Brazíliában szerzett világbajnoki bronzérme.
– Úgy tűnik, a fejlődés töretlen…– Nem egészen. 2003-ban változások történtek a szövetség vezetőségének összetételében. Különböző okok miatt Kollárik Mihály és jómagam is lemondtunk a szövetségben betöltött tisztségünkről. Ezután sajnos nem megfelelő irányban folyt a szövetségi munka, melynek betetőzése a 2004-es szolnoki Európa-bajnokság zavaros lebonyolítása volt. Az sportszempontból egyébként eredményes rendezvény pénzügyi bukás volt, melynek költségvetési hiánya máig súlyos terhet ró a szövetségre.
– Hogyan sikerült túljutni a nehéz időszakon?
– A három elnököt “elfogyasztó” időszak után 2004 májusában felkértek minket, hogy térjünk vissza szövetségbe, és így gyakorlatilag a korábbi vezetőség vette fel újra a munkát. Sokat dolgozunk azon, hogy helyre tudjuk állítani a szövetség korábbi renoméját – a jelek szerint sikerrel. A magyar szumó Európában továbbra is meghatározó tényező mind eredményei, mind sportdiplomáciai befolyása révén. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az Európai Szumó Szövetség felkérte a régi-új elnökséget az idei junior és kadett Európa-bajnokság megrendezésére.
Küzdelemben
|
– És milyen a kapcsolatuk a japán szövetséggel?
– Nagyon jól működő szakmai kapcsolatban állunk egymással. Figyelemmel kísérik eredményeinket és tehetséges versenyzőinket. Legjobbjainkat rendszeresen profi szerződés-ajánlatokkal keresik meg. Így korábban Libor Dezsőt és Lőcsei Istvánt hívták profinak; ők családosok lévén azonban nem vágtak bele. Tóth Attila személyében azonban már van Japánban tanuló rikisink. Vele folyamatosan tartja a kapcsolatot szövetségi kapitányunk, Hiroe Tomohiko is.
– Attila hogyan került ki? És hogy érzi magát az “őshazában”?– Tóth Attila a Junior Európa-bajnokságon elért első helyezésével hívta fel magára a japánok figyelmét. A szerződésüket elfogadva 2004 szeptemberétől egy szumóiskola növendéke. Nagyon jól halad. Már túl van első versenyén, ahol a nagyszerűen teljesített, és a második helyet szerezte meg a
juniorkorú (korábbi világbajnok) Yokozuna mögött.
– Hát nem mindennapi eredmény ez a hazai szumósportnak…– Attila a legmagasabb szinten képviseli a magyar szumót. Szintén nagy öröm nekünk, hogy továbbra is vannak hasonló tehetségeink, akik Maszuto nyomdokait követhetik, mint például a szintén szolnoki Gulyás Csaba. De említhetnék még 2-3 versenyzőt, akik birkózó, vagy dzsudós múlttal rendelkeznek, és komoly eredményeket érhetnek el.
– A tömegbázis kellő hátteret biztosít? Egyáltalán, hányan űzik nálunk ezt a sportot itthon?– Hivatalosan 14 egyesület működik hazánkban, kb. 140-150 versenyzővel. Fontos számunkra, hogy növeljük a sportág hazai tömegbázisát, ezért igyekszünk minél gyakrabban felbukkanni különböző médiumokban. Folyamatosan szervezünk versenyeket, edzőtáborokat, bemutatókat, hogy népszerűsítsük ezt a különleges ősi sportot. A stílus jellegzetességéből adódóan számítunk olyan fiatalok jelentkezésére, akik testalkatuk miatt más sportágakban hátránnyal indulnának, de a szumó kifejezetten előnyös lehet számukra.
A nők is
|
– Mik az idei tervek?– Legfontosabb a szövetség pénzügyi stabilitásának visszaállítása a zavartalan működés érdekében. Szeretnénk a tavalyi Európa-bajnokság számláit minél hamarabb rendezni. Továbbra is célunk a versenyzők számának növelése. Ennek egyik feltétele, hogy elérjük a kettős igazolás bevezetését birkózó és cselgáncsos sportolóink számára. Szeretnénk eredményesen szerepelni az idei nemzetközi felnőtt és junior megmérettetéseken, és emellett hazai rendezésű országos és nemzetközi versenyek sikeres lebonyolításán dolgozunk. Nemrég pedig eldőlt,
hogy a junior és kadett Európa-bajnokságot mi rendezzük az idén.
Comments
comments
