Régi-új szabályokat próbálgatnak a judo-sportban. A prágai világkupa azt bizonyítja, hogy a lebonyolítási rend megváltoztatása nem kis ellenállásba ütközik.
A cselgáncsversenyeken lassan emberemlékezet óta két ötödik és két hetedik helyezettet hirdetnek, ugyanis az egyenes ági elődöntők után következtek a visszamérkőzések, amikor is a két döntős korábbi legyőzöttjei áttértek a vigaszágra, ahol is mindkét döntős korábbi ellenfelei közül lett egy harmadik, egy ötödik, és egy hetedik helyezett.
Jó példa
Ezt a szisztémát az olimpiai versenyszámok közül átvették a taekwon-do-sok is, mert hiszen a mezőny nagyságától függetlenül ez egy roppant igazságos rendszer volt, ugyanis aranyérmet csak az szerezhetett, akit senki sem győzött le, aki viszont csupán a két legjobb valamelyikétől kapott ki, az kapott még egy esélyt arra, hogy éremmel fejezze be a küzdelemsorozatot.
Igaz, hogy ez a televíziós közvetítéseknek nem tett jót, hiszen az elődöntők és a döntők között egy-két óra is eltelhetett, ráadásul előfordulhatott, hogy egy egyenes ági elődöntős a végén helyezetlen maradt, amit viszont a szurkolók nem igazán toleráltak.
Ellenérzések
Prágában a hétvégén már egyenes kieséses rendszer szerint rendezték a női és a férfi világkupát. Több világnagyság is a távolmaradásával tüntetett az új lebonyolítási rend ellen. Hiányzott többek között a magyar férfi válogatott is, ahol Braun Ákos, Bor Barna, Hadfi Dániel és Ungvári Miklós hiányzása komoly érvágást jelentett a szervezőknek, hiszen ők valamennyien éremesélyesként léphettek volna tatamira.
Azt, hogy tényleg az új szabályok miatti tiltakozás vezérelte-e a magyar judokákat, egyelőre hivatalos közleményben még nem erősítették meg.
Szerencsére lányaink ott voltak Prágában, és ha már ott voltak, be is gyűjtöttek két bronzérmet.
