– A testépítés előtt évekig űztem a kyokushin karatét. Megismertem e sportág szellemiségét, keménységét, struktúráját. Sok dolgot "áthoztam" a testépítésbe, sokat profitáltam az ott szerzett ismeretekből, és most itt az ideje, hogy valamit vissza is adjak a harcművészetnek – mondta el lapunknak Szilágyi István testépítő, a Magyar Testépítő Olimpia bajnoka, Nemzetközi Grand Prix győztes.
Miért is?
“Nem szeretnék senkit sem vádolni, de edzőként nagyon sok hiányosságot látok a sportolók felkészítésében.
Szilágyi István
 |
Személyes tapasztalataimat és szerzett tudásomat szeretném most megosztani az olvasókkal. Bízom benne, hogy az általam fontosnak tartott információk sok segítséget adnak majd azoknak, akik jobb sportteljesítményt akarnak elérni. Nagyon sokszor jelentéktelennek tűnő dolgokon múlik a siker. Ha megismerjük, megértjük testünk működését, akkor előnyre tehetünk szert azokkal szemben, akik nem tudják “optimális” állapotba hozni szervezetüket, illetve pszichéjüket. Ezen információkat egy cikkbe tömöríteni lehetetlen feladat, ezért a budomagazin.hu-val közösen egy sorozatot indítunk, amelyben segítünk abban, hogy megértsük szervezetünk üzeneteit, szükségleteit, és így jobb teljesítményt tudjunk produkálni. A cikksorozat egyes részei egymással összefüggésben lévő láncolatot alkotnak, ismeretei egymásra épülnek.”
A csontrendszerről“Az
előző cikkben a belső – láthatatlan és akaratunktól független -, valamint a külső – szándékunk szerint befolyásolható – mozgásokról volt szó. Ez utóbbi mozgásfajtákat nagyrészt a mozgató-szervrendszer végzi. Nem teljes mértékben, mert bár a mozdulatok az izmok működésének eredményeképpen jönnek létre, azok megtervezésében és végrehajtásában más szervek is részt vesznek. A mozgató rendszer két fő részből áll: az aktív (izmok) és passzív (csontok, ízületek). Az átlagos testalkatot tekintve a csontok testsúlyunk 15-20 százalékát teszik ki. Számszerűleg 206-208 db csontunk van. (A farki csigolyák fejlődése egyedenként változó, genetikailag meghatározott – ebből adódik a számkülönbség). A csontok a megkülönböztetés érdekében két szempont szerint csoportosíthatók. Alakjuk szerint vannak hosszú csöves, illetve rövid csontok. Ha viszont elhelyezkedésük alapján soroljuk be őket, akkor különbséget tehetünk koponyacsontok, törzscsontok, felső-végtagi-, és alsó-végtagi csontok között.”
A csontok szerkezetéről“Kívülről befelé haladva először a csontot borító vékony hártyát, a csonthártyát kell megemlítenünk. Ez a rész idegekben és erekben rendkívül gazdag, ezért külső behatásokra -pl. ütések, rúgások – meglehetősen érzékeny. Az erezettség a csontok táplálásában játszik szerepet.Tovább haladva befelé a következő réteg a csontkéreg, amely a csontok szilárdságát adja. Ez alatt egy szivacsos szerkezetű állomány található, amely a csontok súlyának csökkentésében bír döntő fontossággal. Ha teljesen tömör lenne a csont, akkor a nagyobb súly miatt számos probléma merülne fel, így pl. a mozgásunk nehézkesebb volna. Azt gondolhatnánk, hogy az ún. csontgerendázat miatt a csont szerkezete kevésbé szilárd. Azonban a gerendázat struktúrája nem
véletlenszerű, hanem a rá leggyakrabban ható erővonalak mentén helyezkednek el. Az erőhatások megváltozása esetén ez a struktúra bizonyos idő után képes alkalmazkodni a megváltozott erővonalakhoz: ekkor átépül a gerendázat. Jó példa erre, ha eltörik a lábunk. A begipszelt végtag miatt testsúlyunk az egészséges lábra helyeződik, tartásunk statikusan megváltozik. Emiatt a sérült láb csontgerendázata változik, gyengül, a tartó lábon pedig az új erővonalaknak megfelelően változik meg. A csontszerkezet mellett, sajnos, az izomzat is gyengül mind tömegét, mind erejét tekintve. Tovább haladva a csont belseje felé elérkeztünk a velőüreghez, melyben sárga, vagy vörös csontvelő található. Előbbi a szervezet vésztartaléka, hiszen zsírszövetből áll, utóbbi a vérképzés legfontosabb szerve, amely a vörösvérsejtek előállításáért felelős.”
Miből áll a csont?
“Csontozatunk
erősítése fontos feladat, és különösen igaz a küzdősportokra. Hogy ezt hatékonyan végezhessük, nem árt, ha tisztában vagyunk a csontok fizikai tulajdonságaival. A csontokat két fontos tulajdonságuk teszi alkalmassá arra, hogy a test vázát alkossák: a szilárdság és a
bizonyos mértékű rugalmasság. A csont szerves alkotói a szilárdságot, míg a szervetlen alkotók a rugalmasságot befolyásolják. A csontokat körübelül 85 százalékában foszforsavas mész, foszforsavas magnézium és foszformész alkotja, és persze az elengedhetetlen víztartalom. Míg fiatal korban a csontozat több vizet tartalmaz, addig idősebb korban a víztartalom, így a csontok rugalmassága is csökken. A csontok szilárdságáról, teherbíró képességéről meggyőződhetünk, ha eltávolítjuk egyes alkotóikat. Egy kísérletben egy szarvasmarha sípcsontjának 5 mm átmérőjű darabját tesztelték. Normál állapotban 426 kg-os terhelést bírt el, szerves alkotóitól megfosztva már csak 146 kg-ot, szervetlen alkotók nélkül pedig már 67 kg-ot sem. “
Fokozott igénybevétel
|
Mire figyeljünk?
“A csontok fejlődése, növekedése elmarad, ha szervezetünk nem jut megfelelő mennyiségű D vitaminhoz. A foszforvegyületek beépülését szabályozó E vitamin és kalcium nélkül a csont súlyosan deformálódhat, megpuhulhat. Ezeket az összetevőket megfelelő táplálkozással megfelelő mennyiségben tudjuk szervezetünk számára biztosítani. D vitamint viszont nem tudunk közvetlenül bevinni a szervezetünkbe – a táplálkozás során ergoszterint felvéve és a nap ultraibolya sugárzását elnyelve segíthetjük vitaminná alakulását. Az őszi, téli időszakban szolárium és kvarclámpa helyettesítheti a természetes napfényt a folyamatban.
A D vitamin hiányával kapcsolatos betegséget először Angliában észlelték. A ködös, felhős éghajlatból adódó napfényhiány a csontrendszer vitaminhiányos betegségéhez: Rachitiszhez (Angolkór) vezet.
Ha odafigyelünk a helyes táplálkozásra, csukamájolajat, margarint, tojást, marhamájat, túrót megfelelő mennyiségben fogyasztunk, nem kerüljük a napfényt, akkor biztosak lehetünk abba, hogy mindent megtettünk erős és egészséges csontozatunkért.”
A következő cikkben a mozgató-szervrendszer aktív részével, az izomzattal foglalkozom részletesebben!
(A Szilágyi Istvánról készült fotók a body.builder.hu-ról származnak)
Comments
comments
