A Zen Bu Kan Kempo nem csupán egy harcművészet, és nem csupán egy küzdősport-irányzat.
Hanshi Lévai László szavaival élve a Zen Bu Kan Kempo feketeöves mesterének lenni nem a cél, hanem az út a fejlődéshez. A cikk írójaként saját, laikus szavaimmal megfogalmazva ez egy életvitel, mely sokszor, az élet számos területén képes megmutatni a helyes irányt.
E röpke bevezetőt azért gondoltam leírni, hogy érzékeltessem, most nem tradíciókról, és nem amatőr vagy profi sportsikerekről szeretnék gondolatokat megosztani. Valami többről lesz szó. Az Ökölharc Magazin egyik számában „Doki a páston” címmel jelent meg egy írásom, melyben bemutattam Dr. Keresztúri Gábort, aki érsebész főorvosként dolgozik a Fejér Megyei Szent György Kórházban. A „Doki” szabadidejében a székesfehérvári klubban kempózik. Akkor olyanokról kérdeztem, hogy miként lehet ezt a komoly beosztást összehangolni a Zen Bu Kan Kempóval, de faggattam arról is, hogy elfogadták-e a kollégák, hogy ő egy ilyesfajta harcművészetet, kőkemény küzdősportot űz. Ami nem mondható éppen szokványosnak orvosi berkekben.
Dr. Keresztúri gyakran kesztyűt húz
Érdemes megemlítenem továbbá Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvédet, újságunk jogi rovatának állandó cikkíróját, aki Keresztúrihoz hasonlóan doktori címmel – igaz, nem orvosi, hanem jog doktori címmel – büszkélkedhet. Meglátása szerint a jogi pálya sem könnyű terület, amelyen embert próbáló és olykor nem kevés elhivatottságot igénylő feladat helytállni – azaz a kempóhoz hasonlóan kitartás és eltökéltség szükségeltetik hozzá. Ahhoz, hogy valaki jogász végzettséget szerezzen, rengeteget és folyamatosan kell képeznie magát, majd (szintén a harcművészetekhez hasonlóan) évekig kell kitartóan, alázattal és kemény dolgozva tanulnia annak, aki egyszer ügyvédi, ügyészi, netán bírói hivatást kíván gyakorolni. Rovatunk szerzője is ezen az úton jár.
Havas-Sághy doktor akcióban
A közelmúltban ezen illusztris doktori társaság újabb tagjaival találkoztam és beszélgettem Bodajkon, a nyári edzőtáborban. Dr. Lassányi Gábor, a fővárosi Kismészáros SE kempósa. Végzettségét tekintve régész és egyiptológus, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa. Háta mögött több mint húszévnyi kempós múlttal, melyből tizenkét-tizenhárom évet igen intenzíven nyomott. Lassányi sensei úgy véli, a Zen Bu Kan Kempo a teljes életére kihat, minden egyes területen megmutatja számára a helyes utat. Szerinte egyfajta pozitív személyiségvonással is felruházza az embert, mely jó irányba segíti a mindennapi életben. Legyen szó családról, munkáról vagy bármely egyéb területről.
Dr. Lassányi Gábor
Dr. Nagy Máté, a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet elnökségi tagja, fizikus, a fizikai tudományok doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös kutatócsoportjában dolgozik. Saját bevallása szerint az általa képviselt budapesti klubnak, a Bushido Honbunak szinte csak olyan tagjai vannak, akik ugyan harcosan küzdenek az edzéseken és a versenyeken, de mindezt ésszel teszik. Nagy Máté szerint éppen az teremti meg a folyamatos és kemény edzésmunka lehetőségét, ha mindenki tisztában van azzal, hogy egymás testi épségére figyelni kell. Elborult aggyal egyébként sem lehet hatékonyan küzdeni, ráadásul egy harcművésznek meg kell tanulnia minden esetben tudatosan cselekedni.
Dr. Nagy Máté (kékben)
Az ELTE-kutató hiszi, hogy a Zen Bu Kan Kempo összetett, sokszínű jellege lehetőséget ad arra, hogy mindenki a saját képességeinek megfelelően teljesedjen ki. Tulajdonképpen a Zen Bu Kan Kempo maga a kiváló út az önmegvalósítás eléréséhez.
Bízom benne, hogy mindenki számára sikerült világossá tenni ezen írás mondanivalóját, azt, hogy bizony okos döntés a Zen Bu Kan Kempo harcművészeti stílust választani. E négy személyes példa is azt mutatja, hogy a kempo az értelmes emberek sportja.
Szerző: Pecsuvácz Péter
További információk:
Web: www.zenbukankempo.com
