William Cheung, az élő legenda. Bruce Lee egykori barátja, rengeteg hatalmas tudással rendelkező harcos személyes ismerője. Idestova 53 éve foglalkozik a Wing Chun Kung-Fu-val – a világ minden táján alapított iskolát. De többet nem járja körbe őket. Magyarországot is utoljára kereste fel.
– Mikor és hogyan kezdett kung-fuzni ?
– Tizenegy évesen, 1951-ben kezdtem el. Wong Shun Leung, aki Yip Man nagymester leghíresebb tanítványa, jó barátom volt. Mielőtt elkezdett Wing Chun-t tanulni, sok viadalra elmentünk, és ő mindig nyert. Ám egyszer valaki nagyon ellátta a baját – Yip Man nagymester volt. Fogadalmat tett, hogy visszamegy és megveri. Mi ezt el is felejtettük, de egyszercsak azt vettük észre, hogy a mozgása drámaian megváltozott. Faggatni kezdtük, és kiderült: visszament a mesterhez, és beállt tanulni. Mi pedig követtük. A mai napig nem bántam meg.
Korai kezdés
|
– Tanult más stílusokat is ?
– Gyermekkoromban az iskolai tanításon kötelező volt. Amikor a Wing Chun-t elkezdtem, utána már mással nem foglalkoztam.
– Versenyzett is?
– Régen sok kihívásos küzdelemben vettünk részt. Wong Shun Leung, Hu Kii Cheung, Bruce Lee és én. Később, amikor már versenynek hívták a küzdelmet, akkor 1957-ben és '58-ban én voltam Hong Kong pusztakezes bajnoka.
– De azért használt fegyvereket is?
– A kantoni pillangó kardokat és botot – ezek stílusunk sajátosságai.
– Yip Man szintén legendás harcművész. Milyen ember volt a nagymester?
– 1951-ben kezdett tanítani Hong Kong-ban. Korában együtt edzett a barátaival, de az még nem volt igazi tanításnak nevezhető. A második világháború alatt Fatsan-ban volt öt tanítványa, de 1951-ben kezdett tanítani iskolai rendszerben, de voltak magántanítványai is. Nagyon udvarias és jó humorú, kedves ember volt. Oktatási stílusára az volt a jellemző, hogy bár mindig jelen volt, csak a technikákat mutatta be, és – nagyon szerény emberként – a tanítványaira bízta a többi részt. Leung Sheung, Wong Shun Leung, Lok Kiyu, Chung Sheung Ting kiválóan tanítottak, ő pedig büszke volt rájuk. Akik gyors felfogásúak voltak, azokkal szívesen foglalkozott, a lassú képességűekre viszont nem sok időt fordított.
– És milyen volt az önök kapcsolata?
– Én négy éven át minden nap iskola után hozzá mentem, majd éveken át szinte együtt éltem a mesterrel. Napi 10-órát edzettünk, közben tanítottunk, magánórán és iskolában is. Az sem volt ritka hogy 6-7-órán keresztül chi sau-t gyakoroltunk (a ragadós kéz technikája), amiben a két gyakorló egymásra fekteti a kezét, és így próbálnak a másiknál gyorsabban bevinni valamilyen technikát.
– Mennyire tartja egységesnek manapság a Wing Chun oktatást ?
– A Yip Man által tanított stílus egységes, eltérés az értelmezésben lehet.
Yip Man, a mester
|
– Úgy tudom, hogy nagyon jó barátja volt Bruce Lee-nak…
– Bruce Lee-t 9 éves korától ismertem, egy születésnapi partiján találkoztam vele. Akkor már befutott gyerekszínész volt. Hamarosan barátok lettünk. 1954-ben én vittem le edzésre, és bemutattam Yip Man-nek, akinek később az egyik kedvence lett. Többek között nekem is kellett tanítani, ezért sokat edzettünk együtt, és így jó barátok lettünk. Eleinte nem gondoltam, hogy komolyan veszi, de később rájöttem, nagyon is, mivel minden idejét gyakorlással töltötte. Két percre nem tudott leülni, mindig járt a keze-lába, bármikor képest volt edzeni. Mindig kérdezett és tanult, még evés közben is a mozdulatokat gyakorolta. Nem volt tradicionális és tiszteletteljes, csak azt tisztelte, akit le tudott győzni. Hiába gyakorolt nála valaki régebben, őt ez nem érdekelte, és ebből később baj is lett. Nagyon jó harcos volt, amikor átment Amerikába sok bajnokot legyőzött. Tudásával rengeteg nagy versenyzőt és mestert inspirált. Mindenhova vittem magammal, de sajnos tiszteletlen viselkedésével rengeteg ellenséget szerzett, még az iskolán belül is. Végül a nagymester kénytelen volt kizárni őt, de engem és Wong Shong Leung-ot megbízott, hogy iskolán kívül foglalkozzunk vele. A filmjeit nagyon szeretem, mindig saját magát alakította. Egész életén keresztül csak a győzelem motiválta, és nem a küzdelem.
– Mit tud Bruce Lee haláláról?
– Sok mindenkit foglalkoztat ez a kérdés még napjainkban is. Úgy tudom, allergiás rohamot kapott egy gyógyszertől. Az, hogy ez miként került a szervezetébe, soha nem fog kiderülni…
– És általában mi a véleménye az akciófilmekről?
– Szeretem Bruce Lee, Steven Segal és Jet Li filmjeit. Az a véleményem, hogy sokan összemossák a filmes küzdelmeket a valóssal, de ez nem reális. A színészeknek vigyázniuk kell egymásra, a valós küzdelmek viszont nem látványosak, ráadásul nagyon rövidek. De nem nagyon járok moziba, és nem rajongok a filmekért. Inkább operába, múzeumba, képtárakba szoktam az időt eltölteni.
– De azért szakít időt a gyakorlásra is.
– A tanítás mellet több órát gyakorlok mindennap, valamint meditálok is.
Utolsó út
|
– És hogyan látja a világot?
– Elégedett vagyok a mostani életemmel. Hiszek a lélekvándorlásban, tudom, éltem más korokban is. Az a fontos, hogy elvégezzük a feladatunkat, és folyamatosan fejlődjünk. Ahogy a Biblia is írja: a gazdag ossza meg azt, amije van. Akinek van tudása, annak azt kell megosztania. Úgy gondolom, ez az én feladatom is.
– Régóta Ausztráliában él, nem vágyik haza? Egyáltalán szokott kimozdulni?
– Rendszeresen járok Hong Kong-ba, ahol iskolám is van, de már végleg Ausztráliában maradok. Huszonöt éve rendszeresen járom a világot, minden évben kétszer körbeutazom az összes iskolámat, ellenőrzöm a munkát, tanítok. De most befejezem, ez az utolsó ilyen utam. A nyilvános tanítástól visszavonulok, és csak az instruktorokat tanítom tovább. Minden évben egyszer meglátogatnak, egyszer pedig összegyűlünk valahol, és gyakorlunk – így fejlesztem őket. A saját akadémiámon még tanítok majd, de ez az utolsó világkörüli utam, és ennek utolsó állomásán vagyok itt, Magyarországon.
– Mi a véleménye a magyar tanítványokról?
– Meg vagyok velük elégedve! Sokat fejlődtek, főleg a haladók, Amerika után itt van a legtöbb mesterszintű tanítványom.
– Mit üzen a magyar harcművészeknek?
– Hogy továbbra is eddzenek, mutassák be tudásukat, népszerűsítsék stílusukat, és békességben férjenek meg egymással! Mindig dolgozzanak együtt, és ne egymás ellen!
Comments
comments