A Békésen rendezendő Dübögő Kick-box Gála főmérkőzését a több mint egy év után visszatérő Rácz Dénes vívja majd a román Horváth Sergiu Adrián ellen. Dénes – aki amatőrök között többszörös világ- és Európa-bajnoki érmes, 2008-ban a K-1 torna magyarországi
bajnoka volt – ezennel visszatér a ring világába. Miért pont most? Miért így? A riport elárulja.
– Egy éve hirtelen eltűntél, szinte semmit nem tudunk Rólad.
– A Manhoef elleni mérkőzésen megsérültem, majd utána már nem volt profi mérkőzésem. Egyedül a BM bajnokságon indultam, vagyis a rendvédelmi szervezetek versenyén, és ott találkoztam thai-boxosokkal. Aztán nem készültem mérkőzésre, úgy gondoltam, hogy nem fogok mérkőzéseket vívni, csak “küzdögetni”, jó kedvemből, barátságból. Azt az időt, amit a versenyzéssel töltöttem, a családomra, a kislányomra és a feleségemre szánom.
– Új munkahely, új életvitel. Aztán mégis visszatérsz…
– Sok tényező hozta ezt. Azért a család mellett is heti négyet-ötöt akkor is aktívan edzettem, csak nem mérkőzésre készülve. Ami jó is esett, annyit edzettem, s a barátaimnak segítettem a felkészülésben. Most jött egy lehetőség. Edzőmérkőzésnek indult, aztán a román sportbarátok is azt javasolták, éles mérkőzés legyen. Nem tétmérkőzés, de, aki megnézi: nem fog csalatkozni.
– Érzel feszültséget a hosszabb kihagyás után?
– Nem érzek most semmi izgalmat, aztán lehet, ahogy egyre közelebb kerül a mérkőzés, ez megjelenik majd… Bízom magamban, hogy lázba tudom magamat hozni magamat és a közönséget is. A motiváltság? Hosszú távú terveket már nem szövögetek, 31 éves leszek, s ott a kislányom, akire minél több időt szeretnék fordítani. Be kell látni: élvonalbeli versenyzőként, munka és család mellett nem lehet eredményesen részt venni ebben a körben – ez teljes embert, napi nyolc óra rákészülést kíván. Megfelelő anyagi, orvosi, erkölcsi háttér is kell, a környező országok ebben is elhúztak mellettünk. Nálunk először várnak eredményt, aztán a támogatást. Most újra megpróbálom, csak úgy nem lehet elszakadni a sporttól. Aktívan versenyeztem 15 évig, s egyik napról a másikra én sem tudom azt mondani, hogy “NEM”.
– A családod mit szólt ehhez?
– Mint minden másban, ebben is támogatnak. Most jobban izgulnak, mint én.
– S mint annyi éven át Szabó Sándor áll majd mögötted. Változott-e a kapcsolatotok azóta, hogy nem versenyeztél?
– Az elmúlt egy évben tetszés szerint látogattam az edzéseket, furcsa is volt most az alapozásnál, hogy újra szintidőket kért, mindent ellenőrzött, mint régen. Talán most toleránsabb velem, ha menni kell a családhoz, megérti.
– Végezetül elárulod, hogy milyen formában érzed magad?
– A felkészülésnél volt rajtam 5 kilogramm plusz, ebből fogyok vissza. Ütő-rúgó erőben úgy érzem, fejlődtem, a ringben pedig a felesleges mozgások meg fognak szűnni. “Öreg ember nem gőzmozdony” – szokták ezt mondani, de ez nem fog a teljesítmény rovására menni. Hazai közönség előtt bízok benne, hogy idő előtt ér véget a mérkőzés, és nem én fogok feküdni a szorítóban…