Május talán a legpatinásabb gálák hónapja az állóharcban már évek óta, hiszen az Its Showtime rendezvényei mindig hozzák a legnagyobb neveket. A mostani gálán az igaz meglepetést az egyik főmérkőzést vívó Karacs Attila szolgáltatta, aki a hollandok büszkesége, Tyrone Spong ellen állt helyt kiválóan. Interjú.
– Már csütörtökön megérkeztél a hollandok fővárosába. Mik voltak a kötelező programok a verseny előtt?
– Pénteken volt egy sajtótájékoztatóval egybekötött mérlegelés, ami nagyon színvonalas volt. Sokan egymásnak feszültek például Hari Schiltnek, vagy Manhoef Lekonak. De amúgy sokan csak összenevettek, amikor ki kellett állniuk.
– Sokan nem tudták, de kéztöréssel bajlódtál, és csak a mérkőzés előtt három héttel vették le rólad a gipszet. Mennyiben hátráltatott ez a sérülés?
– Minden sérülés hátráltatja az embert, ha beismeri, ha nem. Én egy felhozó szintű bunyósra elégnek tartottam magam és nagyon szerettem volna jól bemutatkozni az It’s Showtime-on. Éppen ezért, amikor eltört a kezem, az orvossal és a csapattal megbeszéltük, hogy nem mondom le a holland szereplésemet. Persze, ha tudtam volna akkor, hogy egy világsztárral mérkőzök, biztos elgondolkodtam volna, de így utólag semmit sem bánok. 
– Ezzel azt akarod mondani, hogy Kresnik belefért volna, de Spong nem?
– Nézd, Spong is belefért, hiszen megmérkőztem vele! Utólag, így a sérülés miatt nem bánom, hogy ott tudtam meg az ellenfélcserét. (nevet)
– Te magad hogyan értékelnéd a találkozódat?
– Nagyon nehéz meccs volt, de az első két menet után úgy éreztem meg van a csata, és talán nekem kellett volna 2-1-es pontozással nyernem, de Hollandiában Spong a helyiek nagy kedvence, őt sokkal jobban meg kell verni ahhoz, hogy pontozással bárki is legyőzze őt.
– Az ellenfeleddel sikerült beszélned esetleg a meccs után?
– Igen. Nagyon kedvesen elismerte, hogy jó harcos vagyok, és többször jelezte, hogy velem akar edzeni. Ezt egyébként én is szívesen vállalnám. Annak ellenére, hogy biztosan lesz visszavágó kettőnk között. 
– Milyen volt a hangulat a gála után? Azt hallani, hogy több ezren vártak.
– Nem csak engem vártak, de mivel Spong ellenfele voltam, és helytálltam így hatalmas rajongás fogadott, mikor kiléptem a csarnokból. Fél óra volt mire a bejárattól el tudtam indulni. Több száz autogramot kiosztottam, és rengeteg fényképet készítettek velem. Gyakorlatilag a szurkolok fogságában hagytam el a csarnokot, de nagyon jó érzés volt. Idáig sosem éltem át ilyet.
– Most azonban egy nagy feladat következik, és nem a visszavágó… Björn Bregy ellen készülsz. Ő is küzdött Amszterdamban. Sikerült megnézned a meccsét?
– Sajnos csak pillanatokat láttam belőle az öltözőben kihelyezett monitoron, de sok meccsét megnéztem már, és biztos vagyok abban, hogy a mostani felkészülésem után nem fog gondot okozni a monstrum legyőzése.
– Van esetleg álomellenfél a tarsolyodban?
– Sok harcost ismerek már, hiszen többször jártam nagy versenyeken, úgyhogy nincsen. Bárkivel megküzdök, akit a menedzsmentem leszerződtet. 
