A Jet Li főszereplésével készült kínai Hős (Hero) bár 2002-es, az USA-ban csak most mutatták be. Mindenki meglepetésére az erőszak és a szépség eme mixe egyből óriási tömeget vonzott a mozikba.
Forrás: Miramax
 |
Magyarországon most jelenik meg DVD-n, Amerikában szeptember elejére időzítették a
Hős c. kínai film bemutatóját, de arra valószínűleg még a Miramax sem számított, hogy már az első héten közel 18 millió dollár bevételt hoz, és a pénztáraknál megelőzi az összes Hollywoodi újdonságot. Úgy tűnik, néha a művészileg kidolgozott filmek is válhatnak kasszasikerré.
A kínai filmművészet egyik nagyágyúja,
Yimou Zhang már több világsikert jegyzett. 2002-es rendezése, a Hős Kínában nagyobb siker volt, mint az Európában és a Tengerentúlon nagyot kaszáló Tigris és a Sárkány. 2002-ben Oscarra is jelölték, legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában. Két évig tartott, mire az amerikai mozikba is eljutott. Itthon erre még sajnos várni kell.
A történet 2200 évvel ezelőtt játszódik, még Kína egyesítése előtt. A hét királyság közül a Csin birodalom a legerősebb, királya az egész országot meg akarja hódítani, hogy ő lehessen a Kínai Birodalom első császára. A többi uralkodó merénylők egész hadát küldi ellene. (Ha ismerős a történet, az nem a véletlen műve, az 1999-es A császár és a gyilkos ugyanezt a legendát dolgozza fel.)
A Hős esetében a merénylők közül a három legveszélyesebb Törött Kard, Repülő Hó és az Ég. Csin óriási hatalmat ígér annak a harcosnak, aki megöli a három harcost és ezt bizonyítani is tudja. Már épp feladják a reményt, hogy akad, aki legyőzze az uralkodó életére törő merénylőket, amikor megjelenik a palotában Névtelen (Jet Li), a legyőzött harcosok legendás fegyvereivel. A film alaprétege Névtelen és az uralkodó beszélgetése, amely során Névtelen elmeséli, hogy melyik harcost hogyan győzte le.
Ehhez Yimou Zhang a flashback technikáját alkalmazza, amikor is Névtelen több változatban meséli el a történteket, ahol az egyes változatok egymástól elkülönülő színekben jelennek meg. A lényeg minden esetben a látványon van. A harci jelenetek a nyugati nézőt leginkább a Tigris és a Sárkány röpködő kardozóira emlékeztethetik. Itt sem a vér látványán, az öldöklésen van a hangsúly. Ez a film az erőszak és a szépség lenyűgöző keveréke, ahol senkit sem érdekel, hogy a történet néha kicsit követhetetlen, a harci jelenetek pedig kissé (néhol nagyon) a valóságtól elrugazkodottak.
A harcosok piruetteznek, ugranak, repkednek, lebegnek – mintha egy balettot látnánk. A tömeges harci jelenetek pedig szinte epikus nagyságúak, nyilak tengere repül, harcosok ezre állnak készen. Hiába, no, ez egy kínai film. Méghozzá abból is az egyik legjobb.
Comments
comments
