Kiemelt hírek

Fapapucsok a tatamin: a holland judoiskola rendkívüli sikereiről

2007. április 3. | szerző akadmin | Judo

Hollandia küzdősport nagyhatalom – ez nem újdonság. Az országban csak a judót 49.000-en űzik, és olyan mesterek szolgálnak példaképül, mint Jon Bluming. Nézzük, hogy jutottak el idáig?

A területben csöppnyi Hollandia a küzdősportok világában az óriások
közé tartozik. Szakszövetségei közül a legrégebben, 1939 január 29.





Jon Bluming feszít
óta a Judo Bond Nederland működik.

Bár Kano Dzsigoróék a Kodokan Judo elterjesztését eredetileg francia (itt tevékenykedett a dzsúdót övvizsgarendszerével forradalmasító Kavaisi is), avagy német (Berlinben maga Kano is tartott bemutatókat) alapokról kiindulva képzelték el a második világháború után, mégis a batávoké lett a vezetőszerep.

A ma már dzsúdósberkekben kevésbé ismert nevű Jon Bluming (Kaicho Bluming az International Budo Kai 2005-ben leköszönt elnöke)  Japánba eljutva aratta a hollandok számára az első elismeréseket.
A kiváló fizikai paraméterekkel rendelkező sportember már 1957-ben lenyűgözte a japán mestereket, amikoris 26 perc alatt 75 japán dzsudokát sikerült legyőznie. Blumingnak többek között a dzsúdólegenda Inokuma Iszao ellenében is sikerült győzelmet elérnie (1960). A későbbiekben fullkontakt karatéban tevékenykedő kitűnő szakember sohasem feledve dzsúdós gyökereit, többek között Wim Ruska karrierjének is egyik fő előmozdítójának számított.

A nagy áttörés azonban Antonius Johannes Geesink (1934. április 12-én született Utrechtben) nevéhez fűződik, aki megtörve a japán hegemóniát európai dzsudokaként elsőként lett világbajnok (1961, Párizs), majd olimpiai aranyérmes (1964, Tokió), mindkét alkalommal Kaminaga felett aratott győzelemmel. Geesinknek főleg az olimpiai győzelme különösen emlékezetes, hiszen a szakemberek szerint ez a siker kellett ahhoz, hogy a dzsúdó olimpiai sportág maradhasson: ha az 1964-es tokiói olimpián az akkoriban hivatalos három súlycsoport után az abszolút versenyben is japán győzelem született volna, a dzsúdó alighanem jó időre lekerült volna a nyári játékok programjából. Geesink az 1965-ös riói világbajnokság nehézsúlyú bajnoki címének megszerzése után visszavonult.


                     Anton Geesink tokiói győzelme

A holland iskola hagyományait Willem (Wim) Ruska (1940. augusztus 29-én Amsterdamban született) folytatja világbajnokként (Salt Lake City, 1967, majd Ludwigshafen, 1970), hogy aztán az 1972-es müncheni nyári olimpiai játékokon mind a nehézsúly, mind az abszolút kategória bajnoki címét elnyerje. A nyolcvanas évek holland dzsúdóját a hölgyek sikersorozata jellemezte. Anita Staps, Irene de Kok, Angelique Seriese, Monique van der Lee világbajnoki, míg Seriese olimpiai bajnoki címmel öregbítette a holland dozsók hírnevét. Az utóbbi évek világversenyein a van der Geest fivérek (100 és +100 kg), valamint Mark Huizinga (90 kg) fémjelzik iskolájuk hírnevét, utóbbi olimpiai (Sydney, 2000) babérokat is szerezve.

A 2005-ös kairói világbajnokságon Edit Bosch (70 kg), Guillaume Elmont (81 kg, ő volt Hollandia első színesbőrű dzsúdóvilágbajnoka), valamint a nyílt kategóriában Dennis van der Geest nyert aranyérmet.

A Judo Bond Nederland jelenleg aikidós és jiu-jitsu-s tagságot is befogadva működik. A 49 ezer tagot számláló holland dzsúdómezőny (a 19 év alattiak száma 40 ezer!) 750 klubba tömörülve tevékenykedik. Ezek éllovasa a Haarlem Kenamju, amely kizárólag holland dzsudókákat foglalkoztatva többször is Európa-kupát nyert.


Forrás: Judoinfo

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.