Kiemelt hírek

Hölgyeim és Uraim! Kovács Vipera Attila világbajnok!

2006. június 6. | szerző akadmin | Ökölvívás

Újra magyar derékon Kótai Misi elvesztett IBO világbajnoki öve. Részletes beszámoló a szolnoki gáláról.

Szolnokon zsúfolásig teltház előtt léptek ringbe a Felix-Promotion csillagai.
Magyar szempontból 100%-os sikert könyvelhettünk el, hiszen Nagy “Hóhér” József, Popovics Tamés, Dr. Csábi Bettina és Kovács “Vipera” Attila is győztesen hagyta el a szorítót.






Hóhér ismét nyert
Nagy Józsinak

ezúttal kongói ellenfél jutott Mukadi Manda személyében. A nem mindennapi megjelenésű (“David Tua-féle frizura és diszkógömb-nadrág”) afrikai harcos azonban úgy döntött: ezen az estén nem bokszol, annál inkább show-t csinál.

Folyamatosan ölte a meccset és Hóhér idegeit – nyelvöltögetéstől, törzsi táncig – mindent bevetett.
Józsin látszott, hogy pattanásig feszültek az idegei, gyakran dühből támadott, ám a mérkőzés végére belátta: nincs mit tenni, függetlenítenie kell magát ellenfele mókázásától, és valamit meg kell valósítania a saját bokszából. Nos, ez nem sikerült maradéktalanul, ám Józsi győzelméhez nem férhetett kétség – egyhangú pontozással nyert.

A következő párban

A Bokszhercegnő találkozott újra korábbi ellenfelével, Oksana Romanovával.
Az ukrán lány első meccsükön kis híján meglepte Bettinát, és csak kemény csata árán sikerült legyőzni. Ezúttal is nagy küzdelemre számított mindenki, ám ebből nem lett semmi.
Bettina szokatlanul távolról bokszolt, szinte ütőtávolon kívül ütötte a levegőt. Úgy tűnt, fejben nincs eléggé ott; tudni kell, felkészülését betegség és egyéb problémák zavarták.
Romanova szerencsére Bettinél is passzívabb volt. Úgy tűnt, elhatározta: ezen az estén nem fog ütni, csak védekezni. Bettina, edzői utasításra, fokozatosan ment közelebb ellenfeléhez, ám élvezetes bokszot ezen az összecsapáson sem láthatott a szurkoló. Bettina egyhangú pontozással végülis nyert, de – hasonlóan Hóhér mérkőzéséhez – ezt a találkozót gyorsan el kell felejteni.

Az est főmérkőzése

azonban mindenért kárpótolt. Kovács Attila és Steve Conway világbajnoki címmérkőzéshez méltó, izgalmas, magas színvonalú és látványos mérkőzést vívott.
 
Mint ismeretes az angol fenegyerek Kótai Misit verte kétszer a Szigetországban – másodszor már öklözőnk VB-öve bánta – úgy, hogy kiválóságunk szinte meg sem tudta ütni a kiismerhetelenül mozgó angolt.






Vipera és conway
Attilának fel volt adva a lecke. Sokan féltették a mérkőzés előtt, ám ő elszántan és magabiztosan hangoztatta, hogy nyerni fog.

Az IBO nagyváltósúlyú angol bajnoka szokásos stílusában bokszolt: ördögien mozogva védekezett, átadta a kezdeményezést, majd villámgyorsan és agresszíven kontrázott.
A rutinos, negyven profi mérkőzést maga mögött tudó Conway mindent bevetett: fogott és fejelt folyamatosan, így próbálva tördelni Attila bunyóját.
Sajnos ennek következményeképp Vipera szemhéja már a meccs elején felrepedt, ám szerencsére ez a későbbiekben nem befolyásolta őt. Kovács nagyon jól, taktikusan bokszolt: tartotta a távolságot, majd előrelendülve jobbcsapott-balhorog kombinációival támadta az angolt, hogy aztán villámgyorsan kihátráljon a menetrendszerű ellentámadások elől.

Szembetűnő volt, hogy Conway minden menet végét megpörgette, ám az is, hogy Attila balhorgait képtelen volt védeni.
Vipera a mérkőzés közepe táján egyértelműen fölénybe került. Bár láthatóan nagyon elfáradt, “nem fogyott el” a 12. menet végére sem. Bár Steve érezte, hogy tennie kell valamit, ha meg akarja őrizni bajnoki címét, Attila felőrölte próbálkozásit.

Két holtfáradt ökölvívó ölelte meg egymást a mérkőzés végén. Conway felemelte Viperát, így jelezvén, szerinte, ki a győztes. Hihetetlenül sportszerű jelenet volt, amit a végig tomboló közönség is díjazott.
Viperát nem csak a szurkolók, de a pontozóbírák is egyértelműen jobbnak látták 117-111, 117-111 és 116-111 arányban.

Amikor a ringspeaker bejelentette, hogy új világbajnokot ünnepelhetünk, szinte felrobbant a Tiszaligeti Sportcsarnok.
A jelenlévő több ezer szurkoló egy emberként éltette a könnyező Kovács Attilát, az IBO új nagyváltósúlyú világbajnokát.

Vipera a mérkőzés után

nyilatkozott a profibox.hu lapnak.

– Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült ezt a világbajnoki címet megszerezni és édesapám emlékének szentelnem ezt a győzelmet. Kicsit fáradt vagyok. Kellemetlen volt az ellenfelem, sokat szabálytalankodott, s ráadásul még balkezes is volt.

– Meglepett, hogy ennyire kellemetlennek bizonyult a mérkőzésen?






Az új világbajnok
– Meglepett, hiszen nem erre számítottam. Azt tudtam, hogy sokat fog fogni, de hogy ennyire sokat fejel, azt nem gondoltam volna. Meglepett, hogy minden egyes akcióm után valamilyen szabálytalanságot elkövetett. Volt itt sajnos minden: fogás, fejelés, fogásból való ütés, megfogta a kötelet és odaszorított a kötélhez, s úgy ütött. Szóval elég durva volt, viszont amilyen szabálytalanul viselkedett a ringben, utána annyira sportszerű magatartást tanúsított. A végén azért hála Istennek normális volt.


– Nem érezted úgy, hogy a mérkőzésvezető már hamarabb meginthette volna a sok szabálytalanság miatt?

– Lehet, hogy én úgy érzem, de az egy dolog, mert a bírónak nem mondatom meg, hogy mit csináljon. Ugye míg a labdarúgóknál ők maguk megmondják a bírónak, mi az ami kéne, s mi az, ami nem kellene. Itt nem szoktak visszabeszélni. Itt a bíró eldönti, mikor int, mikor szól, mikor állítja meg a küzdelmet. Lehet, hogy ha én lettem volna a mérkőzésvezető, előbb megintettem volna Conwayt a sorozatos szabálytalanságok miatt.

– Mennyire estél ki a lendületből a szabálytalanságok során?

– Tudtam, hogy kellemetlen lesz a stílusa a fordított alapállása végett, mert balkezesek ellen nagyon rossz bokszolni, s egyszerűen nem találtam az ütemet, az ütőtávot. Tényleg nagyon rossz volt kezdésnek, aztán jött ez a sérülés, ami eléggé zavart, de próbáltam nem odafigyelni rá, hanem inkább azzal foglalkozni, hogy hogyan jussak túl ezen a kellemetlenségen. Megpróbáltam minden erőmmel arra koncentrálni, hogy sikerüljön a mérkőzés, próbáljak laza maradni, nehogy elveszítsem a fejem, és igyekezek a sérülés miatt előbb befejezni a találkozót.

– Még sohasem bokszoltál mérkőzésen tizenkét menetet. Milyen érzés volt?






Attila arcán is látszik: kemény meccs volt
– Voltak kétkedők, de mindig mindegyik címmérkőzésemnél fel voltam készülve tizenkét menetre. Az, hogy sikerült előbb befejeznem a mérkőzést, annak tudható be, hogy jó ütéskombinációkat időben, s pontosan tudtam megütni. Most ez sajnos nem jött össze, mert egy kellemetlen, nagyon szabálytalan, s fordított alapállású versenyzővel szemben nem olyan egyszerű ezeket kivitelezni.


– Most már van egy világbajnoki címed. Mik lehetnek most a jövőbeni céljaid?

– Most elsőként elmegyek pihenni egy nagyot, utána pedig még keményebben, még jobban edzünk, s megvédjük a címét. A későbbiekben egy nagyobb szervezetnél is világbajnokok akarunk lenni.

– Látsz még realitást egy Kótai Mihály elleni mérkőzésre?

– Szerintem ez a menedzsment dolga. Soha nem foglalkoztam ezzel a dologgal, mert úgy gondoltam, hogy majd a menedzserek eldöntik, hogy kell-e nekünk bokszolni vagy nem. Továbbra is azt az elvet tartom jónak, hogy két magyar ne egymás ellen próbáljon viaskodni, főleg így ne. Kótai Misi egy nagyszerű bokszoló, és remélem most már mindenkinek bebizonyítottam, hogy én is az vagyok.
 

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.