Igen, jól olvassák, nem írtunk el semmit a címben. Kevesen tudják a 2013-ban elhunyt Nobel-béke díjas politikusról, hogy nehézsúlyú öklöző volt; bokszolói karrierje emlékére még egy öt méter magas szobrot is állítottak neki Johannesburgban, ami az “Árnyékboksz” hivatalos nevet kapta…
A meglehetősen korszerű kinézetű szobor Mandela 1953-as, Jerry Moloi (professzionális bokszoló) elleni gyakorlómeccséről készült fénykép mintájára készült.
Mandela a Long Walk to Freedom című önéletrajzi könyvében (magyarul “A szabadság útján címmel adták ki 2008-ban”) leírta az ökölvíváshoz fűződő viszonyát:
“A boksz erőszakos oldalát nem élveztem annyira, mint a tudományos oldalát” – írja.
“Érdekelt, hogy hogyan védi meg valaki magát a saját testével, hogyan tud kialakítani olyan stratégiát, amivel egyszerre támad és védekezik is egyben, és hogy hogyan nyugtatja meg magát egy meccsen”
“A boksz az egyenlőségre törekszik. A ringben nem lényeges a rang, az életkor, ott nem számít a bőrszín és az anyagi jólét sem…Nem vettem részt semmiféle küzdelemben, mióta politikus lettem. Számomra csak a szigorú és precíz edzések voltak a fontosak, mert úgy éreztem, hogy remekül levezetik a feszültséget és a stresszt. Egy kimerítő tréning után úgy éreztem, hogy fizikailag és lelkileg is könnyedebb voltam. Ez egy jó mód volt arra, hogy teljesen elmerüljek egy olyan dologban, ami elfeledtette velem szenvedéseimet. Egy kemény esti edzés után másnap reggel üdén, erőtől duzzadóan keltem fel, hogy újra megedzhessem magam.”
Forrás: boxing.com
