Kenjutsu

KENJUTSU

Japánban a harcászat és a harci technikák oktatásának kezdetét a X. századra teszik a kutatók. A kardvívás, japánul kenjutsu szervezett oktatása is ekkor jelent meg először. Elsősorban a katonák kasztjának tagjai kezdtek el foglalkozni vele, hiszen a leghatásosabb támadások és védések ismerete az életük megmentését jelentette egy csatamezőn lezajlott összecsapást követően.

A gyakorlásokat a legjobb kardvívók vezették, akik saját ‘titkos’ stílusukat, vagy iskoláikat egy arra jellemző névvel illették. Ezek vagy az illető harcos nevét, egy családhoz tartozást, egy régebbi stílus nevének továbbvitelét, vagy vallási kötődést mutattak. Ezek között volt az egyik legrégibb, a mai napig fennmaradt japán kardvívó iskola, mely az Edo (1600-1867) és a Meiji (1868-1911) restauráció legjelentősebbje volt a Jikishin Kage-ryu.
A japán kardvívás négy, úgynevezett tradicionális alapokon álló iskolára épült.

Ezek a következők voltak:

Tenshin Shoden Shinto-ryu Kenjutsu
Chuso-ryu Kenjutsu
Kage-ryu Kenjutsu
Nen-ryu Kenjutsu

A  kardművészeteket általában két nagy területre szokták osztani: az egyik a Sen-ha Kenjutsu, a karddal való alapvető kiképzésen alapul, a másik pedig a Ryu-ha Kenjutsu,  ami  a  harcvezetés és a katonai stratégia magas magas szintű elsajátítását foglalja magában. A kard egyre többször a japán harcos szimbólumaként  jelent meg, és elkezdődött a harcág mestereinek kitanítása, akik túl a harci formákon, ellenfelek ellen is kiálltak. A  Kenjutsu  iskolákat az eltérő állások és tartások (Kamae) különböztették meg  egymástól,  miközben  a  Ryu  mesteri egyre több technikát és taktikát találtak föl.

 A Kenjutsu gyakorlása során kezdetben vagy igazi kardot (Ken-t), vagy pedig fából  készült  gyakorlókardot (Bokuto-t) alkalmaztak. A Maniwa Nen ryu és a Shinkage  ryu  edzésein Fukuro  shinai-t alkalmaztak, a sérülések elkerülése érdekében. A Jikishin Kage ryu az első Ryu-k egyike volt, amiben 1711 körül a  Shinai-val  való  gyakorlást  mint kötelező tréningmódszert vezették be. Yamada  Heizaemon először kezdett kísérletezni egy védőöltözettel, ami a  fejet és az alkart fedte. Követői összekötötték ezt a védőfelszerelést a Shinai geiko-val, a Jikishin Kage ryu-ban.

Stílus                                     Alapító                         Mai képviselő
二天一流 (Niten Ichi ryu)              Musashi Miyamoto   /   Imai Masayuki
中条流  (Chujo ryu)                    Chujo Hyogonosuke
北辰一刀流  (Hokushin Itto ryu)     Chiba Chusaku
一刀流 (Itto ryu)                         Ito Ittosai Kagehisa
示現流  (Jigen ryu)                     Togo Shigekura
直心影流 (Jikishin Kage ryu)     Matsumoto Naokatsu /  Suzuki Kimiyoshi
駒川改心流 (Komagawa Kaishin ryu)
鞍馬流  (Kurama ryu)                 Ono Shokan       /       Shibata Tetsuo
鹿島新当流 (Kashima Shinto ryu)   Bokuden Tsukahara
香取神道流 (Katori Shinto ryu)       Iizasa Choisai Ienao  /  Otake Ritsuke
馬庭念流 (Maniwa Nen ryu)          Nen  Ami  Jion   /      Higuchi Sadahiro
大石神影流 (Oishi Shinkage ryu)    Oishi Susumu
奥山流 (Okuyama ryu)               Okuyama Magojiro
小野派一刀流 (Ono ha Itto ryu)       Ono Tadaaki
タイ捨流 (Taisha ryu)                   Marume Kurando
柳生流 (Yagyu ryu)                     Yagyu Munenori
(Yagyu  Shinkage  ryu) Kamiizumi Nobutsuna /     Yagyu    Nobuharu

 Jikishin Kage-ryu Kenjutsu (tradicionális)

Sichi no Hoshi Ken-jutsu ryú (modern)

 Shinbukan Egyesület (www.kenjutsu.hu)