Kempo

Jelentése:
Kempo – Az ököl törvénye

Leírás:
A kempo technikák, mozdulatsorok a világ más-más szegleteiben különbözőek lehetnek, mégpedig aszerint, hogy ki tanítja. Minden mester rá jellemzően átdolgozza őket, picit módosít azon a tudáson, amit megkapott. A mozdulatok így személyre szabottak. Magasságtól, súlytól, alkattól és nemtől függően más-más ütéssort ajánlatos gyakorolni, fejleszteni. A kempo olyan sport, amely kreativitást igényel és gondolkozni is tanít.

Története:
A kempo gyökerei az i.sz. 500-as évekbe nyúlnak vissza. Ebből az időből származik a történet, miszerint egy indiai herceg, Bodhidarma, gyámja, Prajnatara kérésére Kínába utazott, hogy felkutassa a Buddhizmus eredetét, illetve tanulmányozza a dhyana (a Zen) tudományát. Bodhidarma Kshatriya (buddhista harcos) volt, a huszonnyolc indiai nemzetségfő egyike és a Vajra Mushti (gyémánt ököl stílus) mestere, akinek kiemelkedő szerepe volt a földön máig kifejlődött harcművészeti irányzatok legtöbbjének kialakulásában.

Bodhidarma i.sz. 520. körül Kínába érve a Honan tartományban lévő egyik shaolin templomban talált rá Buddha “nyomaira”, ahol innentől kezdve kilenc éven át meditált. Ezidő alatt a Honan tartományba többször banditák törtek, terrorizálva a helyi falvak lakóit, és magát a shaolin templomot is.

A kilenc év után Bodhidarma eldöntötte, hogy megtanítja a szerzeteseknek a harcművészetét, látván a kitartást és elszántságot a hit iránt. Bodhidarma a Vajra Mushti mozdulatokra alapozva tanította a legegyszerűbb módszereket, a kéz, a tenyér és a láb fegyverként való használatát. Tanítását Shih Pa Lo Han Sho-nak (japán megfelelője Juhachi Rakan Shu) nevezte, vagyis ‘a felvilágosult ember tizennyolc keze‘ módszernek. Később ezt nevezték el  Chuanfa-nak, egyesítve a Vajra Mushti és a Dharma (a Buddhizmus törvényének) eszméjét. A Chuan/Mushti jelentése ököl, a Fa/Dharma jelentése pedig törvény. Chuanfa tehát az ököl törvénye, mely japánul Kempo (innen ered a Shaolinssu Chuanfa vagy Shorinji Kempo elnevezés).

Bodhidharma az Indiai harcosok módszereit (Kshatriya) változtatta harcművészeti rendszerré, azáltal hogy hozzáadta ahhoz a békés erkölcsi tisztaság elveit (kínai nyelven a Wu Te-t, japánul a Butoku-t).

A Shaolinssu Chuanfa fejlődésének sajátosságai közé tartozott, hogy bár Kínában egyre terjedt – és számos szerzetes, harcos és család adta hozzá sajátosságait -, csak néha jegyezték fel a módszereket, és gyakran titkosan kezelték azokat – csak a család tagjait, vagy csak az örököst illette az abba való betekintési jog. Így gyakran vesztek el hatékony módszerek azáltal, hogy a mester halálával a sírba vitte tudományát.

Az évszázadok alatt a Shaolin templomokban folyamatosan fejlődő harcművészeti stílusoknak már több mint 400 változata létezett, amikor a sok hasonló módozat gyökereit vizsgálva egy Chuan Fa mester, Ch’ueh Taun Shang-jen talált rá az elveszettnek hitt Shih Pa Lo Han Sho eredeti módszereire. Ezt követően saját technikáival integrálva azt kialakított egy 72 technikából álló rendszert.

Sok éven át terjesztve új irányzatát, Shenshi tartományban ismerkedett meg egy másik Chuan Fa mesterrel, Li-vel, akivel együtt tovább fejlesztve alakította ki a 107 technikából álló rendszerét, amiből öt csoportot alakított ki, öt különböző állat nevével ellátva azokat. Úgy tartotta, hogy ezen állatok ösztönös reakciói tükröződnek ezekben a Chuan Fa mozdulatokban. Innentől vált ketté tulajdonképpen a Kempo és a Kung-Fu (wu-shu) története.

A Sui és a Ming időszak közötti 800 év alatt számos shaolin szerzetes vándorolt Japánon és Okinaván keresztül, terjesztve a Chuan Fa-t, az Ököl törvényét, japánul a Kempo-t. (Többek között ennek köszönhető, hogy kialakult a legtöbb jelenlegi harcművészeti irányzat.) Számos szerzetes fontosnak tartva Buddha szavát, oktatást kizárólag Buddhista templomokban folytatott, ezért terjedhetett könnyedén a Kempo mind a polgári mind az előkelő rétegekben.

A 16-18. század derekán sokan éppen Japánból vándoroltak Kínába, és évekkel később Chuan Fa mesterekként tértek vissza, mint pl. Sagukawa a Shuri-te és egyben a karate egyik megalapítója, vagy mint az aiki-jutsu, és a ju-jitsu kialakulásában nagy szerepet játszó mesterek.

A 17. század elején a Kumamoto család kezdte el rendszerezni a Kempo elveit, melynek eredményeként egyre inkább japánosodott, és fejlődött végső formájára a Kosho ryu Kempo, melyből a mai modern kempo stílusok származnak.

A Kempo világméretű népszerűsödésében nagy szerepe volt James Mitosa japán származású amerikainak, aki 1916-ban, gyermekkorában került Japánba, Kyushu városba, hogy Kosho-ryu Kempo-t tanuljon. Tizenöt év tanulás után tért vissza Hawaii-ra, ahol megnyitotta 1936-ban az “Official Self-Defense” klubot Honoluluban.

William Chow nevéhez fűződik a legnagyobb ugrás a Kempo történetében. William K.S. Chow Mitose tanítványa volt sok éven át, és korábban családja révén Kung-fu-t is tanult. Chow egyesítette a két irányzatot és kialakította a Kara-ho Kempo-t. 1949-ben Chow elkezdte az oktatást és megnyitotta dojoját a YMCA épületében. Hogy kifejezze a határozott különbséget a Mitose féle Kempo-tól, elnevezte stílusát Kenpo Karatének. Az évek alatt további fejlesztéseket vezetett be, többek között a Kung-fu-ra illetve az akkor már karatéra is jellemző körkörös technikákat, és formagyakorlatokat.

Chow egyik kitűnő tanítványa, Edmund Parker nevéhez fűződik a Kempo történetének újabb mozzanata. Ő volt a mestere többek között Elvis Presley-nek, illetve Steve Mcqueen-nek, és ő tökéletesítette a jelenleg működő amerikai Kenpo Karate rendszert.

Forrás: Kempo: The Ancient Ultimate Weapon – Dr. William Durbin
International Kempo Federation

A hazai kempo:
A magyarországi kempo kialakulásában Harnos Imre Lászlónak volt kiemelkedő szerepe, aki 1975-től kezdve irányította a hazai kempo tanítványok fejlődését.

Az 1982-ben megalapított Magyar Karate Szövetség All Style Szakbizottságán belül 1985-ben jött létre a Kempo szakág Várszegi Rudolf vezetésével.

1996-ban az addig egységes Kempos tábor két részre szakadt. Innentől kezdve a tábor egyik fele a Zen Bu Kan Kempo Sportszervezethez (Lévai László vezetésével), a másik fele a Magyar Kempo Szövetséghez (Juhász Ferenc vezetésével) tartozik. Az idők során ugyanakkor több más szervezet is megjelent. A legfontosabb, hogy számtalan hazai, külföldi, európai és világversenyi helyezés igazolja a Mesterek technikai és az általuk képviselt felkészítés eredményességét.

Szervezetek:
International Kempo Federation –
World Kempo Association –
World Shorinji Kempo Association

Hazai szervezetek:
Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet – Papp Valér
Magyar Kempo Szövetség – Lovász Gábor
Magyar Tradicionális Kurayfat Kempo Karate Szövetség – Lengyel Tamás
Kempo-jitsu – Szilágyi Ferenc
Shorinji Kempo – Yamaguchi Taku
Kutedo-ryu Kenpo iskola – Verő Sándor