Egyedülálló programsorozat várja Magyarországra a világ harcművészeit augusztus elején.
A páratlan rendezvény, az I. EKA Kyusho Kongresszus, elsősorban az életpontok és azok harcközbeni használatának ismereteit osztotta meg a vendégeivel, és nagy súlyt fektetett az emberi test és psziché harcművészetekkel való kapcsolatának vizsgálatára is. De mi az a kyusho?
„A kyusho jitsu a test energiaáramlásának megzavarására, megállítására az energiapályák (meridiánok), az idegpályák és azok bizonyos pontjainak, vagyis a test „életpontjainak” támadására koncentrál. A kyusho két legfontosabb élettani alapja a tradícionális kínai orvoslás (pl.: akupresszúra, akupunktúra), valamint a modern neurológia” – mondja Szénási Zsolt (8. DAN), az első kyusho kongresszust megrendező Európai Kyusho Akadémia (EKA) egyik szakmai alelnöke, vezető instruktora, majd hozzáteszi: a kyusho megtanít bennünket arra, hogy miként használjuk (befolyásoljuk) az ember természetes energetikai rendszerét.
Plasztikusan szólva: ha valakihez jó helyen, jó időpontban, megfelelő módon érünk hozzá, az illető összerogy, és onnantól képtelen lesz védekezni…
A modern kyusho alapítója, George A. Dillman mindmáig az USA legsikeresebb karateversenyzőjének számít. Dillman fénykorában, a ’70-es években találkozott Hohan Soken és Seiyu Oyata okinawai mesterekkel, akiktől megtanulta az addig csak családon belül továbbadott, titkosnak számító, katonai, harci technikákat.
Támogatni és kontrollálni
Az egészséges lét lényege abban áll, hogy a test egyensúlyban van. Az energetikai rendszer egyensúlyban tartása, balanszírozása minden harcművészeti stílus alapvető vonása. A kyusho feladata tehát kettős: a harcművészeti gyakorlatokkal támogatni kell az energetikai rendszer működését, másrészt kontrollt is kell felette gyakorolni.
„Tudnunk kell, hogy minden egyes embernek más az energiarendszere, az energiaképe. Az egészség-megőrzéshez elengedhetetlen, hogy ezeket meg- és kiismerjük. A távol-keleti gyógyítási módszerek javarésze erre a tételre épül. Tisztában kell lennünk a sajátosságokkal és az eltérésekkel, valamint azzal is, hogy az energiarendszer, az életpontok és a meridiánok hogyan működnek, illetve hogyan vannak egymással kapcsolatban. Ezt már csak azért is fontos tudni, mert az energiarendszert nemcsak szétverni kell tudni, hanem utána helyre is kell hozni. Vagyis gyógyítani éppolyan fontos, mint harcolni” – helyezi a kyushót tágabb összefüggési rendszerbe
Molnár László, akinek elélvülhetetlen szerepe volt abban, hogy a kétezres évek közepén Magyarországra is eljutott a kyusho.
A kyusho (DinMak) minden harcművészet és küzdősport alapja – elemei minden egyes harcművészeti stílusban megtalálhatóak. Leginkább a formagyarkolatok rejtik magukban az életpontok elleni támadások lehetőségét, azok technikáit; azokat a mozdulatokat, amelyek segítségével az ellenfelet szinte azonnal harcképtelenné tehetjük. Az idők során – elősorban azért, hogy a gyakorlókat megvédjék a sérülésektől, később pedig a sportjelleg dominanciája miatt – ezeket a direkt, életpontok elleni technikákat kiiktatták a stílusokból. A katákban azonban rejtve ugyan, de megjelennek a test energiarendszerét befolyásolni képes technikák.
Az egymásraépült tudás
A jelenleg Kanadában élő Molnár, a távol-keleti harcművészetek hazai úttörője annak a George A. Dillmannak (10. DAN) elsőszámú tanítványaival edz, akit a „modern” kyusho jitsu atyjának tartanak. Dillman gyakorlatilag „felszabadította” a Japánban titkos tudáskészletként kezelt kyushót.
– Az Okinawán élők – mivel a szigeteken betiltották a fegyvereket – csak a saját testüket használhatták a küzdelmekben. Tudták, hogy csak úgy tudnak győzni, ha az idegpontokat támadják. Később – elősorban azért, hogy a gyakorlókat megvédjék a sérülésektől – a technikák átalakultak. A japánok azonban később megismerkedtek a kínai orvoslással, amely újra előhívta az eredeti tudást. Rájöttek, hogy hopp, ez nekünk is megvan, és a kínai háttérrel meg is tudták fejteni a rendszert. Ekkor született meg a kyusho: a régi japán harcművészeti technikák és a kínai orvoslásból előcsalogatott tudás, valamint a ChiKung találkozott. Az ősi kyushót pár évtizede Dillman újra felfedezte, és a zárt japán-kínai ismeretanyag találkozott a modern anatómiával, orvostudománnyal” – kalauzol el bennünket a fejlődési útvonalon Molnár.
Dillman sokat tanult, gyakorolt, orvosi és anatómiai kutatásokat végzett. Végül 15 év invesztíciójával letette a modern kyusho jitsu rendszerének alapjait, majd egymás után következtek a szemináriumok, és egyre többen ismerkedtek meg a stílussal.
Az EKA ereje
Többek között Szénási mester is, aki Molnár Lászlóval történt megismekedése után csatlakozott Dillman szervezetéhez, és megalapította az Európai Kyusho Akadémiát (EKA). Az EKA jelen pillanatban kilenc európai és négy tengerentúli országban osztja meg az ősi tudás és a modern tudomány alapjaira felépített rendszerét. A világon egyedülálló tematikájával, módszerével rendkívül hatékony módon tanítja, kutatja, fejleszti és rendszerezi a kyusho művészetét. Az EKA stílusképviselőin, országképviselőin, kutatási csoportjain keresztül összegyűjti, rendszerbe foglalja, építi a harcművészeti ágak köreit; ereje a saját maga által kifejlesztett tanulási-tanítási szisztémában rejlik. Módszerével egy különleges „tudásspirál” jött létre, mely a benne szereplőket folyamatosan egyre magasabb szintre, elmélyültebb, szélesebb körű tudáshoz juttatja.
Híd Kelet és Nyugat között
Vagyis az EKA a sokszínű, sokrétű kyushónak kidolgozta a jól tanulható, a jól rendszerezett alapját. Shihan
Kiyoshi Takeuchi (5. DAN), a Hiko Ryu Taijutsu mestere már harminc éve foglalkozik harcművészetekkel, de az EKA kyushója számára is tartogatott új ismereteket.
– Az európai emberek nagyon racionálisnak, elméletinek számítanak egy ázsiai szemében. A hagyományos kyusho ezeknek a dolgoknak az ellentéte. Amikor először bemutatták nekem az EKA kyushóját, tudtam, hogy itt is erről lesz szó: megpróbálják racionálisan és elméleti síkon megtanítani a technikákat. Azt gondolom, hogy ez nagy kihívás, ugyanakkor ez a szemlélet az, ami integrálja és harmóniába hozza egymással a Keletet és a Nyugatot. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ebben a szellemben dolgozhatok a magyar alapítású szervezetben” – mondta el az EKA Egyesült Államokbeli stílus- és országképviselője.
„A kyusho titkos dolognak számít Japán zárt világában, az EKA azonban nyitott. A szervezet keretein belül megtanulhatod a kyushót olyan mélyen és áthatóan, amennyire csak szeretnéd, bármilyen stílust is tanultál előtte. Az EKA az összes harcművészeti stílus előtt nyitva áll, hogy mindenki fejlettebb és jobb mester legyen.”
(Shihan Kiyoshi Takeuchi)
Nyitás és kinyitás
„Ha megismerjük, megértjük és magunkévá tesszük a világegyetem működésének általános és legfontosabb szabályait, nemcsak növeljük túlélési esélyeinket, hanem nagymértékben meg is könnyíthetjük életünket. Ha mindig az erőnket akarjuk bizonyítani – és ezt legfőként az Univerzum erejével szemben tesszük – rendkívüli mértékben megnehezítjük saját dolgunkat. A kyusho gyakorlása azonban megismerteti velünk a betartandó és követendő, legfontosabb természetes alapelveket” – összegez Szénási Zsolt, amihez Molnár László azzal a mondattal csatlakozik, hogy
„A kyusho a kulcs a zárban. Minden harcművészeti rendszerbe beillesztheted, és azok úgy kezdenek majd működni, ahogy annak idején kitalálták őket…”
Kerek és egész
Az EKA nemzetközi és hazai történetében mérföldkőnek számít az augusztusi, I. EKA Convention, ahol komplex tudásbázis áll a vendégek rendelkezésére.
Az első napon a stílus alapismereteiről és történetéről (Esteban Perez), a neurológiáról (Dr. Sófi Gyula), a harci képességekről (Jesus DelMoral), a testbeszédről (Molnár László), a kyusho és a full-kontakt küzdelem viszonyáról (Dr. Adámy István) hangzanak el előadások. Másnap a gyakorlati képzések is elkezdődnek: délelőtt az EKA 1., 2., és 3. szintjén lévő instruktoroknak tartanak szemináriumokat, délután pedig folytatódnak a kyusho elméleti tudásanyagát felölelő előadások. A pszichológia és a fizikai képességek harcművészetben betöltött szerepét taglaló szeminárium (Dr. Gubacsi Attila) után a „Kyusho a földharcban” címmel Németh Sándor ad elő. A nap végén Dr. Steve Stewart, az EKA nemzetközi igazgatójának „Újjáéledés” című előadását hallgathatájk végig az érdeklődők. A következő nap délelőttje újra edzésekkel telik, majd következik a harcművészeti coaching témára épülő szeminárium (Ciril Klajnscek), majd a Multisession című előadás (Dr. Sieve Stewart, Miguel Gomez Calderat, Robert Göslbauer, Tamás Poszpischil, Fritz Oblinger, Erdei Zsolt). A folytatásban a kyusho formagyakorlatokban és a gyakorlatban betöltött szerepe kerül összehasonlításra Szénási Zsolt prezentálásában. A harmadik napot az Energia Gyógyítás című szeminárium zárja, hogy a negyedik nap egésze a gyakorlatozás jegyében teljen el.
Az I. EKA Convention előadó:
Dr. Steve Stewart – nemzetközi igazgató, Kanada
Szénási Zsolt – vezető instruktor, Magyarország
Leslie Molnár – tiszteletbeli elnök, Kanada
Esteban Perez – elnök, Spanyolország
Erdei Zsolt – profi ökölvívó világbajnok, Magyarország
Robert Göslbauer – országképviselő, Ausztria
Dr. Hanshi Adámy István – stílusképviselő, Magyarország
Ciril Klajnscek – képzési osztályvezető, Szlovénia
Dr. Gubacsi Attila – fizikai képzés osztályvezető, Magyarország
Jesus DelMoral – stílusképviselő, Spanyolország
Németh Sándor – birkózó olimpikon, Magyarország
Miguel Gomez Calderat – stílusképviselő, Spanyolország
Poszpischil Tamás – stílusképviselő, Magyarország
Fritz Oblinger – Németország
Dr. Gyula Sófi – törvényszéki pszichiáter, Magyarország
Az I. EKA Convention edzéseit és a gyakorlati foglalkozásokat az aTerem Harcművészeti Központban bonyolítotják le; az előadások és a szemináriumok a szálláshelyként is funkcionáló Premium Apartment House Budapest Hotelben zajlanak.
Comments
comments
