A vajdasági Nagybecskereken (Zrenjanin) shotokanos szemináriumot rendezett a Közép Bánáti Karate Régió és a Karate Klub Zrenjanin. A szemináriumot Hanshi Kesic Bogdan (9. DAN) nagymester, a BUDO Karate Hungary szervezet tiszteletbeli elnöke vezette. Interjú is készült vele, melyből kiderül, szerinte mi a baj a WKF-es karatéval, és szó esett az önvédelem fontosságáról is.
Kesic Bogdan nagymester
Az előbbi szervezet magyarországi vezető mesterei is eljöttek a külföldi szemináriumra, nem csak az edzések, hanem a kapcsolatépítés céljából is. Mivel csak fekete övesek edzettek együtt, ezért mesterkurzusnak is felfoghatjuk a rendezvényt.
Kesic Bogdan nagymester a shotokan karate sajátosságain kívül a kendo technikák alapjait is oktatta. rajta kívül persze más mesterek is megmutathatták mérhetetlen mélységű tudásukat.
Csősz-Tóth Norbert (8.DAN) puszta kezes önvédelmi technikákat gyakoroltatott, Goran Salomovac (6.DAN) formagyakorlatokat (kata), és azok értelmezését (bunkai) tanított. Béres János (6.DAN) szintén katát prezentált, míg a Gregor László (6.DAN) a késes technikákból tartott ízelítőt.
Kesic Bogdan oktat, Béres János segít
A nem mindennapos esemény két napig tartott. A második napi edzés a helyi Karate Klub Zrenjanin nemrégiben elkészült, hangulatos dojójában került sor. Bogdan nagymestert kérdezték a szemináriumról. A BUDO karate of Hungary tiszteletbeli elnöke az utolsó edzés előtt nyilatkozott:
Milyen célt tűzött ki a szeminárium megszervezésekor?
Szerettem volna meghívni a Budo Karate of Hungary vezetését, és arra törekedtem, hogy mindenki tartson valamilyen részedzést, mutassa be tudását.
Érdekesség, hogy nem csak a karate szorosan vett mozgásanyagát gyakorolták, hanem kendo, önvédelem, bunkai, kés oktatása. Mintha a harcművészetek tágabb részét is érintette volna a tábor…
Annak idején, amikor Miura és Kawasoe mesterek táborában jártam Budapesten, láttam, hogy mást is oktattak: önvédelem, boken használat, kendo. Miura például a karate mellett aikidózott is. Most, ezt a tábort ehhez hasonlóan szerettem volna szervezni: változatosan, de a harchoz, a küzdelemhez kötődően.
Régi vita téma, hogy dojo karatét vagy közelharc-centrikus, harci karatét tanítsunk-e.
Szerintem az egyik kell, a másik pedig szükséges. Nekem például nem teszik a WKF karate, inkább a régit kedvelem. Abban több a technika, változatosabb. A versenykaratésok inkább eredményre törekednek, kevés katát ismernek. Három-négy technikát használnak a küzdelmeknél…
Mit kell tudni az itteni szervezőkről?
A zrenjanini karate klubot 1969-ben alapítottam, most új edzőtermet kapott. Ebben segít Salapura Simo mester, aki Zrenjanin város sportéletét vezeti titkárként. Most társadalmi munkában segítem ennek a klubnak a munkáját.
Hogyan került kapcsolatba a magyar karatésokkal?
Annak idején ebben a vajdasági régióban sok klubot alapítottam, és benne voltam a vajdasági területi elnökségben, a bírói bizottságot vezettem. Milojevics Miroslav hívott Budapestre, így kerültem kapcsolatba a magyar karatésokkal. Már nagyon régen történt. Tetszett, hogy japánokat is meghívtak oktatni. Tanítottam és tanultam, én voltam az első külföldi oktató.
Legközelebb Békéscsabán oktatsz, egy önvédelem centrikus karate klubban. Mennyire van szükség az önvédelem oktatására?
Olyan világot élünk, hogy muszáj az önvédelmet ismerni. Mi nem vagyunk kendo klub, karatésok vagyunk, de mégis gyakoroljuk ezt is, mert tudnunk kell, milyen technikákat használ.
Csősz-Tóth Norbert VIII.DAN
A táborban Csősz-Tóth Norbert (8.DAN) a Budo Karate of Hungary alapító technikai igazgatója érdeklődéssel figyelte az edzéseket:
Mit várt a tábortól, és mit tapasztalt itt?
Egyrészt a kapcsolat elmélyítéséért jöttünk el és azért, hogy jó edzéseken vehessünk részt. Többen tanítottunk, mindenki egy más tanítási módszert használt, de úgy látom, ez szépen fejlődik így és jó. Mindenki megcsinálta az edzését, láttam, milyen irányba megyünk, és ez így van jól – árulta el a mester.
Szinte csak fekete övesek voltak itt, olyan mesterek, akik több évtizede edzenek. Mennyire voltak egységesek a technikák, a shotokan karate jellemzői?
Az alapok ugyanazok: az ütések, védések, rúgások. Kis különbségek vannak:(ki hogyan tanulta), de ezek nem hibák. Itt mindenki saját magát javítja, ha szükséges, és ebben segítenek a magasabb fokozatú mesterek. Azért kell, hogy a másik figyelje, hogyan csinálja, és segítsen.
Mennyire szükséges a mai életben az önvédelem? Hol van a helye a mai ember életében?
Mindig is szükség volt rá, és egyre nagyobb szükség van rá. Lehet, hogy a stresszes rohanó világ is teszi, de naponta lehet a televízióban is hallani, hogy támadás ér embereket, kétezer forintért megölik. De nem csak az önvédelem szempontjából jó a karate, megtanulják a tiszteletet, a jellemet, mozgáskultúrát fejlesztenek.
Júliusban egy nagy edzőtábort rendez…
Július 7-én Keszthelyen rendezünk egy nemzetközi edzőtábort. Minden érdeklődőt várunk, mert stílustól független. Shotokan karate és ju-jitsu tábornak lett meghirdetve, de például Veszprémből még bokszolók is eljönnek. Mindenki gyakorol, minden mester megmutatja azt, hogy mit tud. Hasonló lesz a szemlélete, mint a mostani tábornak. Más stílussal is ismerkedjenek meg a résztvevők. Nyitottnak kell lenni, mert aki szemellenzős, az nem tud fejlődni.
Ez a nyitott szemlélet jellemzi a BUDO Karate of Hungary szervezetet is?
Így van, erre törekszünk, ez nem egy zárt közösség. Jöjjön el mindenki, és ismertesse meg a többiekkel a saját stílusát. Ez egy nagy szervezetté is kinőheti magát, hiszen sokan érdeklődnek iránta, mert nyitottak vagyunk, ez a jövő útja!
A gyakorlatok bemutatására több edzéstartó is Béres János mestert (6. DAN) kérte fel.
Mi lehet az oka, hogy Béres mestert kérték fel a gyakorlatok demonstrálására?
Talán az, hogy nagyjából érzem, mit kellene csinálnom ahhoz, hogy érthetőek legyenek a gyakorlatok. Szeretem ezt szívvel, lélekkel csinálni, és erre ilyen partner kell. Ha legelőször néz valaki egy technikát, akkor nem teljes gyorsasággal kell megmutatnunk, mert akkor nem értik meg.
Tehát nagyon sok függ a „tori-uke együttdolgozásától”.
Igen, mert ha nem támad technikásan, akkor a védést sem értik meg, ha pedig alibi támadást mutat, akkor meg nem hiszik el a védekezés hatásosságát.
Csoportkép
Shihan Gregor László arra a kérdésre, hogy nem jelentett-e gondot az, hogy shotokan karate sok tekintetben más, mint a csoportja által gyakorolt karate, ezt a választ adta:
“Véleményem szerint nem. Amit gyakorlunk, a Goshinkai karate ugyanis nem egy önálló stílus, hanem a karate önvédelem centrikus értelmezése és alkalmazása. Ebbe pedig beletartozik a formagyakorlatok értelmezése, a támadások védése és az ellentámadások kombinációi.”
A szerbiai hétvége jó hangulatban és az ismeretek sikeres elsajátításával zárult. Ha a további táborok is ilyen szemléletűek és hangulatúak lesznek, akkor egy tevékeny baráti közösség alakulhat ki a jövőben, ez lehet a további fejlődés könnyen járható útja.
