Judo

Japán tradicionális harcművészet

Jelentése:
A “ju” szócska jelentése – Kano megfogalmazása szerint – annyi, mint “természetesnek lenni”, “ésszerűen” – tehát természet igazságainak, törvényszerüségeinek megfelelően – viselkedni, ezekkel összhangban cselekedni.
A “do” viszont egy “tökéletesitett módszert”, “szellemi utat” jelent, szemben a jitsuval, amely csupán “fizikai művészet”.

Leírás:
A szabály adta lehetőségek segitségével az ellenfél dobása, leszoritása, fojtása vagy karjának feszitése a győzelem érdekében. A szó szerinti forditásban ez is “lágy művészetet” jelent, miként elődje, a jijitsu, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy itt a “do” módszer egy tökéletesitett változata a jitsunak.

Bár a judo elnevezést már régen, a jikisinryu iskolánál is használták, jelentőségét és tartalmát mégis Jigaro Kano, a Kodokan-iskola megalapitója, a modern judosport megteremtője adta. Ezért talán helyesebb és pontosabb Kodokan-judóról beszélni. A Kodokan-judo tulajdonképpen a fizikai és szellemi erő együttes kifejlesztésének leghatékonyabb módja, amely nem más, mint a rendelkezésre álló energia leggazdaságosabb felhasználása az ellenfél legyőzése érdekében. A judorendszer tehát a fizikai képzés mellett különös jelentőséget, tulajdonít a szellem csiszolásának, fejlesztésének is, amely nélkül a tökéletes technikai felkészültség el sem képzelhető.

Története:
A Judo megalapitója dr. Jigaro Kano volt, aki Mikagéban született 1860-ban. Ebben az időszakban Japán jelentős társadalmi változáson ment keresztül. A feudalista közigazgatás eltörlésével az emberek figyelme – megmárosodva a civilizációtol – Amerika felé fordult. Igy a régi hagyomágyokkal együtt a harci művészetek különbőző fajtái is feledésbe merültek. Volt ebben az időben, a Harcművészeti Intézetben egy Fukuda nevü híres mester, akit az ekkor még igen fiatal, alig 18 esztendős – a jujitsu iránt rendkivüli módon érdeklődő – Jigaro Kano olyan szándékkal kereste fel, hogy tőle tanulja meg a jujitsu fortélyait. Fukuda azonban nemsokára meghalt, így Kano, Masatomo vezetésével folytatta tovább tanulmányait, aki ugyancsak a tenshinshinyoryu iskola mestere volt. Kano ebben az időben már maga is jól ismerte ezeket a fogásokat.

Később Masatomo is meghalt, így került el Kano egy másik híres iskola, a kyto-ryu mesteréhez, Tsunetoshi Ikubóhoz. A szerencsétlen körülmények tulajdonképpen mégis szerencsét jelentettek Kano számáram, mivel megismerkedhetett az akkori idők leghíresebb iskoláinak technikáival. Jigaro Kanót az a cél vezérelte, hogy újra “életre kelti” Japánban ezeket a harci művészeteket, bizva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel mindenfajta testmozgástól elszokott népének. Erejét nem kimélve fáradozott azon, hogy egyre jobban megismerje ezeket az önvédelmi jellegű művészeteket.

Fáradozásait végül is siker koronázta. A különbőző iskolákból átvéve a leghasznosabb ismereteket, kirostálva belőlük mindazt, ami haszontalan vagy a testi épségre veszélyes, megalkotta a saját új iskoláját, amit judonak nevezett el. A “do”-val jelezve azt is, hogy rendszerét egy magasabb szellemi bázisra kivánja emelni.

Fiatalon, 22 éves korában, 1882-ben megalakította a Kodokan Intézetet (kodokan=iskola a módszer tanulmányozására). Kano előtt a judo szót csupán egy iskola, a jikishinryu használta, igaz, egészen más jelentéssel, mint ő. Kano szándéka az volt, hogy az új elnevezéssel elhatárolja magát a többi iskolától. Ez időkben eléggé rossz hírük volt ezeknek az iskoláknak. Igen sokan megsérültek a gyakorlás folyamán, az utcákon verekedést provokáltak stb. Ugyanakkor a Kodokan-judo elnevezés egyben a jikishinryu iskolával szemben is megkülönböztetést jelentett.

A Kodokan Intézet megalapitásakor csupán 12 tatami állt Kano tanítványainak rendelkezésére. A tanítványok száma sem volt több 9 nél. 1934 óta azonban új, korszerűen berendezett, modern épületben és 514 szőnyegen folyik a versenyzők és edzők képzése.

A Kodokan megalapitása óta eltelt csaknek 100 esztendő alatt a judosport – kano professzor által sem remélt tempóban – meghóditotta a világ ifjúságát. Az igazolt versenyzők száma Japánban ma már meghaladja az 5 milliót. A judo a japán iskola testnevelés kötelező tananyaga lett.

Kano professzor, aki mint mondják, élete utolsó percéig szüntelenül gyakorolt és képezte magát, idős kora ellenére sem érhette meg e nagyszerű sikereket 1938-ban 78 éves korában halt meg.

Sportágában ma már Európa-, világ- és olimpiai bajnokságot rendeznek. A judót a világ úgyszolván minden táján magasan képzett japán mesterek oktatják, terjesztik, népszerüsitik úgy, ahogyan azt annak idején – teljes hivatásudattal – maga Jigaro Kano is csinálta. Halála után örökét fia, Risei Kano vette át, ő lett az apja által megalapított Kodokan igazgatója is.

Forrás: Galla Ferenc Horváth István Judo övvizsgák

Szervezetek:

Hazai szervezet: Magyar Judo Szövetség