A hír sokakat késztetett arra, hogy megnézze, miről is szól a történet. Mivel a fightermagazin olvasói jártasabbak a küzdelemben, illetve az azt megelőző verbális “felvezetésekben”, így érdekesnek tartanám, ha ezt a sztorit egy kicsit a mi szemszögünkből is megvizsgálnánk. Biztos megfogalmazódtak már vélemények, sokan olvashattátok a cikket, cikkeket, de itt a fórum arra, hogy a gondolatok megjelenjenek.
Szabó Zoltán az Index újságírója kritikus. Magát és cikkeit is ennek vallja, és részemről többször olvastam írásait. Mivel véleményekre számítok, ezért tiszta, ha a sajátom is közvetítem: számomra cinikus, fensőbbséges, sznob és lekezelő az, amiket ír. Ez ösztönösen ellenszenvet keltett, nem volt véletlen, hogy a nevére érdeklődéssel nyitottam meg a hírt.
Mivel voltam több évig kapus (bodyguard), így volt szerencsém olyanokhoz bőven, akik különböző hivatkozásokkal (kapcsolat, jog, “márpedig”, stb.) próbáltak szavaikkal ellenállni annak, amit megítélésem (és kenyéradóm) szerint nem tartottam helyesnek – pl. nem jöhetsz be. Néha előfordult, hogy szolgáltunk magyarázattal, de ez általában felesleges, mert csak a szükségtelen vitát gerjeszti. Az én szemszögemből a biztonsági őr részéről elhangzott egy határozott NEM, aminek a jelentését azért sokan ismerik, illetve igyekeznek tiszteletben is tartani.
A választás lehetősége már adott volt. Felesleges volt a “de be akarok menni” (ami jelzi, hogy részben provokál az újságíró), mivel egyéb lehetőségek is rendelkezésre álltak, főleg egy médiában dolgozó ember részéről. Cikk, amiben a helyet, helyzetet le lehet húzni, és feljelenteni a céget, alkalmazottat. Ez nem tűnhetett elég hatékonynak, hírértéke alacsonyabb, jobb volt elszenvedni pár pofont, így a teljes magyar sajtó ezen csámcsoghat (mi is 
).
Itt most mindkét fél hibás volt! A biztonsági őr, hogy elvesztette a türelmét, de az újságíró is, mert kifejezetten provokált (szerintem a fentiek önérdekében)!
Mi a véleményetek az esetről?
Kindl György
Kép: digitalhungary.hu
