“Melyik a leghatásosabb küzdősport?” – szól a klasszikus kérdés, amit már tőlünk is számtalanszor kérdeztek meg. Egy karatéval foglalkozó újságíró, Jesse megpróbálja megválaszolni a lehetetlent…
Kezdjük ott, hogy már a kérdés is hibás: mit nevezünk legjobbnak? Hogy versenyzésre, fizikai fejlődésre, önvédelemre, támadásra, fogyásra mi a legjobb módszer, az mind más és más dolog. A legjobb harcművészeti stílus az, amit Ön szeret csinálni. Jesse esetében ez a karate, mely mellett három indokot sorol fel:
1. Példátlan sokszínűség
Lényegtelen, hogy a karate melyik ágát űzi valaki – szinte mindig van mit tanulni tőle: legyen szó kumitéről, kihonról, katáról, bármiről…
A szuper dolog az, hogy bár a karate a tradicionális japán hagyományokból és értékekből ered, könnyedén “megfűszerezhetjük” modern technikákkal és tudományos módszerekkel, hogy erősítsük hatékonyságát az összes területén. Még akkor is, ha az ember csak hobbiból, vagy egészségének megőrzése céljából karatézik.
TRX? Kettlebell? Ugrókötél? Sandbag? Használja őket! Erőnléti edzés? Csinálja! Sportpszichológia? Olvassa, nincsenek határok, ez a saját maga utazása!
A klasszikus karate annyira befogadható, hogy még arra is felhasználható, hogy valaki UFC bajnok legyen, mint például a híres Lyoto Machida.
2. Meglepően biztonságos, könnyű és hatásos
Karatézni könnyű. A karatéban jónak lenni viszont iszonyatosan nehéz.
Sok modern harcművészettel ellentétben, a karate meglepően biztonságos. Az edzések során nagyon ritkák a komolyabb sérülések, az ember általában csak meghorzsolja magát (vagy egóját), de álltörések, nyaktörések szerencsére nem fordulnak elő sokszor. Pont ezért fordulhatott elő az, hogy a gyermekek körében a karate lett a legnépszerűbb sport.
Persze nem mindig van ez így – aki beteszi mezítelen lábát a dojóba, jobb, ha mindenre felkészül, ugyanis bármi megtörténhet.
A karate biztonságos, kis helyet igényel és rettentő hatékony tud lenni, ha valaki jól műveli. Ne feledjük a harcművészet szópárban a “harc” szerepel először, de tudnunk kell, hogy a “művészet” mindig előtérben kell, hogy legyen.
3. Gazdag kultúra és örökség
Jesse harmadik legkedveltebb aspektusa a karatéban a kultúra. A nyelv. A történelem. Az emberek. Természetesen imádja a fizikai tréninget, de ha csak ennyiből állna a karate, már rég felhagyott volna vele. Ő mélyebb kapcsolatra vágyik.
Elmondja, hogy egy élet is kevés arra, hogy mindent megtanuljunk a karatéról. “Amint kinyitjuk a tudás egyik kapuját, tíz másik nyílik meg” – állítja. Ez néhány ember számára rémisztő, ám számára az ellenkezője: még jobban szomjazik a tudásra, hogy régi mestereket, koncepciókat, japán szavakat, filozófiát és históriát ismerhessen meg.
Forrás: karatebyjesse.com
