A Brazil Jiu Jitsu fogalom a harcművészetekben. A Gracie család által kialkított és kifejlesztett rendszer ugyanis olyan földharc-elemeket honosított meg, amely legyőzhetetlen harcosokká neveli a fiatal tanítványokat. A budomagazin.hu Gracie Barra mestert, a stílus egyik koronázott királyát faggatta a stílus történetéről és a stílus jellemzőiről.
>>> A beszélgetés első részét itt lehet elolvasni
(Jutsu, jitsu, jiu jitsu, stb., – sok, egymással sokszor azonos hangzású név. A Graciék által használt stílus megjelölésében a család hivatalos internetes oldalának instrukcióit követtük. Vagyis nálunk a stílus jiu jitsu néven szerepel.)
– Beszéljünk egy kicsit rólad, illetve az edzésekről… Te hogyan ismerkedtél meg a Gracie jiu jitsu-val?
Edzésen
 |
– Régen nem sportoltam semmit. Aztán nyolc évvel ezelőtt egyre többször lehetett látni és hallani a Gracie jiu jitsu sikerességéről. Előtte nem sokan tudtak róla – túl nagy az országunk, vagyunk vagy száznyolcvan millióan. Amikor láttam egy-két bemutatót, nagyon belelkesültem. Elkezdtem iskolát keresni, kiderült hogy tőlünk két sarokra van is egy. Egyből beiratkoztam, és azóta csinálom gőzerővel – teljesen ennek szenteltem az életem. Az egész családdal meg kellett verekednem, hogy ide jöhessek tanítani, de megcsináltam! Nálam ez nem a pénzről szól, hanem a szeretetről. Az edzések mellett ugyanúgy dolgoztam, iskolába jártam, nehéz volt, de kitartottam.
– Mennyi időt töltesz edzéssel?– Ahhoz, hogy a legjobb legyek, minden nap edzeni kell. Akik – velem együtt – versenyzéssel foglalkoznak, napi hat órát edzenek, és ezen kívül két óra súlyzós edzés és úszás is szerepel a napirendben. Akár milyen jó valakinek az állóképessége, itt nálunk az is kevés lehet, mivel a test-test elleni állandó földharc felőrli az erőt. Nagyon fontos az étkezés is. Ezért a Gracie család kidolgozott egy speciális étrendet. Ennek alapja a rengeteg karbohidrát és protein, szóval a sok-sok energia-bevitel, illetve az is fontos, hogy mit mivel lehet enni. Ennyi edzés mellett, ha nem pótoljuk az energiát, másnap már nem tudunk újra eredményesek lenni. Reggel könnyű vitaminos ételeket eszünk: gyümölcs, magvak, müzli. Edzés után tésztát, sok húst – lehetőleg sülve, zsír nélkül. Inni gyümölcslé, ásványvíz, semmi cukros és szénsavas…
– Vannak különböző időszakok? Pl: verseny előtti felkészülés csak technikai edzés, stb.?– Természetesen vannak, az erőnlétet jóval előbb elkezdjük, mint a technikai részeket. Nagyon figyelünk arra, hogy mi az adott verseny szabályzata, és ennek megfelelően készülünk, mindig a lehetőségekhez idomulunk.
– Leginkább milyen szabályok között zajlanak a küzdelmek?– Csak a legalapvetőbb megkötések vannak. Ágyékot, szemet és az ujjakat nem lehet támadni. Edzések alatt valamivel több kötöttség van, hogy ne legyen sérülés. Nálunk a technikának a használata a fontos, és nem a brutalitás. Megvan a helye annak is, de nem a versenyen és az edzésen. Ami érdekes és látványos: amikor nem az győz, aki úgy tűnik fölényben van, fölül van, leszorít, vagy fojt, mivel közben már rég csapdában van, és kopog, mint a kis angyal…
– Hát ez az! Menyire érzitek a földharcban: hol a határa annak, hogy ne okozzatok sérülést?– A sok gyakorlás által és az anatómiai ismeretek miatt tudunk kontrollal dolgozni. Érezzük a határokat. De azt sem szabad, hogy a védekező ne kopogjon le, ne adja fel időben, mivel ez az ő felelőssége. Mi addig vezetjük le a támadást, amíg nem kopog. Az is sokszor előfordul a fojtásnál, hogy az ellenfél nem kopog, elalszik, és fel sem tűnik neki a dolog. Főleg edzésen szokott ilyen előfordulni, hogy valaki nem tartozik közénk, beáll, be akarja bizonyítani mekkora legény, és utána
meg elalszik.
A fociban és a kosárlabdában több a sérülés, mint nálunk, mivel állandóan odafigyelünk egymásra. Mivel sok az edzés, kiemelten figyelünk a bemelegítésre; a sérülések nem halmozódhatnak: ha valaki nincs teljesen jól, azt nem engedjük edzeni. Fontos a holnapután. Nálunk fontos az
atlétaszellem: nem lehet éjszakázni, alkoholizálni, drogozni, serkentőket szedni, és nem lehetnek köztünk bűnözők. A tisztelet nagyon fontos, mivel minden ezzel kezdődik és ezzel végződik. Amikor elkezdődik a menet, harcolunk, de előtte is és utána is mélyen tiszteljük egymást. A légzésre is nagyon figyelünk mert, ha az rossz, hamar elfáradunk, a fáradtság pedig veszélyes, sérüléshez vezethet. Nem vagyunk varázslók, csak tisztában vagyunk az anatómiával, tudjuk, hogy a technikák milyen hatással vannak a testre, és ezt igyekszünk minnél jobban kihasználni.
– A versenyeken hány menet van, és hány ellenféllel kell megmérkőzni?– A sport jitsu az teljesen külön terület. Ott meg van határozva, hogy milyen öves, hány éves és hány kilós versenyző kivel küzdhet, tehát sok kategória van. Vannak megyei szövetségi, állami szövetségi bajnokságok. Egy évben körübelül öt komoly versenyen vesznek részt a versenyzők. A legkisebb versenyen is minimum száz ember indul súlycsoportonként, vagyis ez azt jelenti, hogy egy bajnoki címért legalább hat ellenféllel kell küzdeni. Természetesen, ha több a versenyző, úgy nő az ellenfelek száma is. A küzdelem ideje is változik
övszintől függően. A fehér övesek öt percig, a kék övesek hat percig, a lila övesek hét percig, a barna övesek nyolc percig, a fekete övesek pedig tíz percig küzdenek szünet nélkül. Minél
magasabb az övszín, annál több technika megengedett. A fekete öveseké már nagyon kemény: gondoljunk csak bele: egy nap minimum hatvan percet kell bunyózni. Ezért mindenkinek az a célja, hogy minél előbb végezzen.
– Vagyis gyakori a KO?– Két magas szintű fekete övesnél ritka. Egyébként teljesen megszokottak a húsz másodperces győzelmek is. De előbbiben a pontozás számít…
– És mi alapján megy a pontozás?– Állásból kezdődik a küzdelem, egy dobásért két pont jár. Ha ráülsz a mellére, négy pont, mögékerülés négy pont, ha rátérdelsz két pont, a fordítás szintén két pont (alulról felülre kerülsz), lábkulcsból szabadulás – úgy, hogy utána rögzíted az ellenfelet – három pont. Ha egyforma a pontszám, az győz, aki többet kezdeményezett. Ha a felek kigurulnak a küzdőtérről, újra állásból van kezdés. Egyébként szeretünk állva is küzdeni, de a földön érezzük igazán jól magunkat. Nagyon ritka, hogy húsz másodperc után még állóharc van. Amíg több sportágban csak dobással lehet földre vinni az ellenfelet, addig nálunk elég, ha lerántjuk, vagy magunkra húzzuk.
– Hogyan vannak a vizsgák?– Kevés az öv, és nagyon nehezen lehet előrejutni. Folyamatosan a csúcson kell lenni. Ha az eredmények alapján valaki eljut oda, hogy vizsgázzon, akkor egy elméleti beszélgetés után be kell mutatni küzdelem közben a technikákat, majd egy olyannal kell megküzdeni, aki azon a fokozaton van, amire vizsgázol. Olyan nálunk nincs, hogy egy alacsonyabb öves meg tudjon verni egy magasabb fokozaton lévőt…
– Célok?– Szerettem volna Gracie jiu jitsuzni, ez sikerült, szerettem volna tanítani, ez is megvan, most már csak azt tartom fontosnak, hogy minőséget nyújtsak…
– Vagyis egyre jobb eredményeket akarsz?– A világbajnokságon megsérültem, de a következőt megnyerem, mivel azon kívül minden versenyt megnyertem már. Persze nem biztos, hogy mindig mindenhol én győzök, dehogy bunyózni fogok, az biztos.
– Mi a véleményed a magyar tanítványokról?– Gyorsan fejlődnek. Előbb-utóbb komoly problémákat okoznak majd a braziloknak is. Az a meggyőződésem, hogy ez a nép erős és mindig harcos volt. Már csak egy kis brazil vidámság hiányzik belőletek. Még, amit szeretnék elmondani: amit a Gracie család megalkotott egy nagyon komoly dolog, ezzel nem lehet viccelni, nagyon büszke vagyok, hogy közéjük tartozom. Nagyon fontos, hogy olyan legyen a légkör minden jiu jitsu teremben, mint egy nagy családban: edzünk utána dumálunk, megint edzünk, megint dumálunk, és így tovább. Ezt nem lehet egyedül csinálni, mindenki együtt pörög. Reggel kezdünk, estig folyamatosan jönnek a tanítványok, tízkor pedig már úgy kell kilökni a csapatot….
– És amikor nem edzel, mit szeretsz csinálni?– Szórakozom: táncolok, bulizom, de csak egészséges keretek között. Nincs pia, nincs cigi. Brazil vagyok, tehát a focit is nagyon szeretem. Azt mondom: ha valaki szeretne egészségesen élni, csináljon valamilyen harcművészetet. Én is szívesen látok bárkit az edzéseimen…
Comments
comments
