A harcművészetek gyakorlását talán soha nem késő elkezdeni, mégis az a megszokott tendencia, hogy már gyermekként megismerkedik vele az ember. Ennek számtalan előnye van, például már korán megtanuljuk, mi az az önfegyelem, az önvédelem, a koncentráció, az alázat és tisztelet – amikre a mai világban nagyon nagy szükség van. De harcművészetekben nem jártas szülőkként honnan is tudhatnánk, hogy melyik stílusban érdemes elindítani kölkünket? A scifighting.com összeállított egy top ötös listát.
Az Okinawában (Japán) kialakult stílus egészen az 1970-es évekig nem volt annyira népszerű, mint manapság. A “Karate kölyök” című film meghozta a kívánt és már igazán esedékes fellendülést.
A három alap karatés technika:
A karatés tréning nagy része minimális kontaktussal zajlik, nagy szerepet kap benne a különböző mozdulatok és mozdulatsorok memorizálása, betanulása. Ez az egyik tökéletes módja annak, hogy a gyermek mozgékonnyá és koncentrálttá váljon. A sparring (kumite) során gyakran kerülnek elő a különböző védőfelszerelések, melyek némi biztonságot nyújtanak a kiskorúaknak (is).
A stílust napjainkban leginkább Ronda Rousey (4. DAN) népszerűsíti legsikeresebben az amerikai gigaszervezet (UFC) és a mozifilmek (Expendables 3., Halálos Iramban 7.) közreműködésével. A judo olimpiai sportág – 1882-ben hozta létre Jigoro Kano, természetesen Japánban. Ez a sportág a különböző dobásokra (földre vitel) és esésekre fókuszál, persze ezek mellett szerepelnek benne jiu-jitsu-hoz hasonló fogások, fojtások is.
A dobásos technikák (Nage Waza):
A judo talán legnagyobb előnye az, hogy segítségével megtanulhatunk egyensúlyozni minden téren, és eséskor elkerülhetjük vele a komolyabb sérüléseket.
A taekwon-do koreai harcművészet, amit az 1940-es években hoztak létre, de az 50-es és a 60-as években nagyon sokat tudott fejlődni. 2000 óta olimpiai sportág. A taekwon-do művészei főleg a látványos rúgásaikról híresek, bár az öklüket is használják. Rendszerint nagyon jól mérik be a távolságokat, és nagyon hajlékonyak is egyben.
A lista negyedik helyére az aikido érkezett meg, ami szintén japánból ered, és talán a legtöbb “zen”-t tartalmazza az összes közül. Itt sok harcművészettől eltérően nem ellenfelünk megsebesítése a fő cél, hanem az, hogy átirányítsuk a felénk irányuló támadások erejét. Ehhez valójában nagyon kis erőkifejtés is elég.
Ez a művészet arra jó leginkább, hogy a gyerekek megtanulják higgadtan kezelni az intenzív szituációkat, ezért a rugalmasság és koncentráció mellett fontos szerepet kap a “mentális edzés” is.A karatéhoz hasonlóan az aikidoban is szerepel kata.
Legyen szó a brazil verzióról, vagy a japánról, a jiu-jitsu segít nekünk abban, hogy egy esetleges földre vitel után se legyünk bajban, és ekkor is tudjunk magunkkal (illetve ellenfelünkkel) mit kezdeni. Itt tehát a földharc kapja a legnagyobb szerepet, ami a MMA-nak is szerves részét képezi, mióta a Gracie család belépett a ketrecbe. A jiu-jitsu alapvető összetevői a következők:
Ez a stílus azért nagyszerű, mert egy nálunknál erősebb ellenfél ellen is hatékony lehet. A gyermekeknek megtaníthatja, hogy hogyan jöjjenek ki a rossz helyzetekből.
Egy kis észrevétel: A Kata kumite kihon nem technika hanem egy csoport név mely különböző technikákból meghatározott mozdulatsorokból áll. …
Nincs jó vagy rossz stílus csak jó vagy rossz emberek vagy oktató minden harcművészetnek az alapja az önvédelem, és ebből kiindulva önfegyelem mások tisztelt.
“Nincs legjobb stílus, nincs legjobb harcos,
csak kitartás, szorgalom és jó Mesterek”
Tao Te King
Oldal hivatkozás: Best Of 2014… Összegyűjtöttük a tavalyi év legjobb cikkeit! Budomagazin.hu
“Itt sok harcművészettől eltérően nem ellenfelünk megsebesítése a fő cél” Nah az ilyen kijelentések után hiszik azt hogy az Aikido balett… bármelyik mozdulatban ott a lehetőség, hogy eltörjük valamijét az ellenfélnek, vagy leüssük… És mivel nem sport nincsenek szabályok amik tévesen visszafognának.
Érdekes, hogy Büki Péter 5 Danos judo mester használja az Esés Iskola nevet, miközben ez védett. Nem tudom, hogy miért gond, ha judósként mondjuk, bemutatja a judo eséseket? Számomra ez nem teljesen világos, valaki ebben segítene? Igyekszem a küzdősportban tanított alázattal tisztában lenni, nem csak tanítani és elvárni mástól, hanem gyakorolni. Miért nem érzem viszont, miközben mesterként, egyként kéne példát mutatnunk.