Kiemelt hírek

Chuck Norris helyett ma a Kung-fu Panda a példakép

2013. február 24. | szerző akadmin | Kung-fu

Koszogovits Mihályt az év edzőjének választotta a Magyar Tradicionális Kung Fu és Wushu Szakszövetség. A Metex05 Controll SE kick-box és kung fu szakosztályának vezetőedzőjével a nyugat.hu készített interjút.

 

– Mit kell tenni, hogy valaki az év edzője legyen? Sok, jó eredményt begyűjtő tanítványt kell kinevelni?
– Hát igen, sok eredményes tanítványt kinevelni. Évekig ott lenni az élvonalban. Minél jobb eredményeket elérni, magyar bajnokokat nevelni. Olyan versenyzőket, akik mondjuk a nemzetközi porondon is megállják a helyüket, és mindig ott lenni a vérkeringésben.
– Az, hogy egyetemen is oktatod a harcművészetet, az szempont volt?
– Hogy az ember a privát életben mit csinál, az nem sokat nyom a latban. Itt kimondottan az a lényeg, hogy az edző a versenyekre milyen felkészültségű versenyzőket küld és aztán általuk, milyen helyezést szerez.
 
– Ha már itt tartunk, akkor ne legyél szerény!
– Büszkélkedhetek azzal, hogy van egy, egyébként egyetemi hallgatóm, a Lenner Tamás, aki most már két éve itt tanul Szombathelyen. A Tomi egy nagyon tehetséges gyerek, tavaly letarolta az egész felnőttmezőnyt. A különböző formagyakorlat kategóriákban megszerezte az első helyeket. Aztán van egy hölgy versenyzőm, a Turi Bernadett, aki szintén a formagyakorlatban nyert és nagyon jó szerepet. Szinte évek óta a női mezőnyben, küzdelemben veretlen.
 
– De azért gondolom, sokat számított, hogy te magad is egy „kirakat sportember vagy”? Hiszen nemrég, bár igaz másik sportágban, a kick-boxban EB-bronzérmes lettél.
– Kung fuban és kick-boxban is tevékenykedem. Veterán kategóriában sikerült elhoznom a harmadik helyet. Egy másik sportág, egy másik világ, de azért gondolom, hogy a kollégák ismernek annyira, hogy tudják, ez is hozzám tartozik. Bár a cím elnyerésénél inkább a kung fu eredmények számítottak.
– Mennyire tömegsport a küzdősport? Emlékszem amikor virágkorát élte mindenféle harcművészet, mindenki olyan akart lenni mint Bruce Lee, meg Chuck Norris. Most mi a helyzet?
– 15-20 évvel ezelőtt a harcművészetek nagyon népszerűek voltak, pontosan az előbb sorolt okok miatt. Mindenki karatézni akart, mindenki kung fuzni akart, nagyon sokan aikidoztak, különböző keleti harcművészetekkel foglalkoztak. Mára úgy látom, hogy a népszerűséget azok a küzdősportok vagy harcművészetek viszik, amelyek ütős-rúgós harcok. Például a kick-box, nem véletlen, hogy nagyon erős kick-box szakosztályunk van, nagyon jó utánpótlással. Most úgy látom, hogy jobban tetszik a fiataloknak, hogy egy kis kontaktuk is van, így fizikailag is megmérettetnek. Nem hiába a ketrecharc, a K1, thai boksz, a legkeményebb részei a küzdősport kategóriának nagyon népszerűek a fiatalok körében. A harcművészetek szépsége, a fegyelmezett, koncentrációra törekvő harcművészetek, a szép mozgások, a lágy mozgások annyira nem divatosak. A XXI. század fiataljainál inkább a praktikusság számít. Hogy hogyan tudják azt alkalmazni, amit tanulnak.
– Meg talán a küzdősportoknál ez meg is figyelhető, hogy mi emberek megalománok vagyunk. A nehézsúlyú bokszmeccs inkább érdekel minket, mint a pehelysúlyú küzdelem.
– Hát ugye, nagyobb férfitestek, nagyobb pofonok, látványosabb ütések. Kétségkívül jobban érdekli az embereket.
– Mindig fájó pont a sportágatoknál, a kung funál, hogy nem olimpiai sportág. Szerinted az lesz valamikor?
– Komoly támogatottsága van a kung funak. Pontosan azért, mert egy kínai sportról van szó, és tudjuk azt, hogy elég sok kínai ember él a földön, nagy sportdimplomáciai támogatottsága van. Az IWUF, ami a kung fut képviseli a világon, vagyis az International Wushu Federation nagyon erős, nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik, nagyon komolyan dolgoznak azon, hogy bekerüljenek az olimpiára. De hát azért vannak itt még kérdések. Nagyon sok más sportág, ha csak a küzdősportokat veszem, vagy a harcművészeteket, a karate, a kick-box nagyon erősen dolgozik azon, hogy bekerüljön. Ez egy komoly csata lesz. Nem tudom, nem vagyok biztos abban, hogy küzdősport lesz az, ami be fog kerülni, de én bízom benne, hogy igen.
– EB, VB-győztesek, magyar bajnokok, most ha a kung fut és a kick-boxot is nézem, a tanítványaid eddigi eredménysora. Valószínű, az olimpián is odaérnének a dobogóra. Fájó pont, hogy ez eddig nem adatott meg?
– Én azt gondolom, hogyha ezek közül a sportágak közül bármelyik is olimpiai sportág lenne, akkor nagyon szép eredményt tudnánk hozni. Ha csak a Dancsó Zolit veszem, én ki merem jelenteni, hogy ő ebben az esetben olimpiai bajnok lenne. De hát ez a lehetőség nem adatik meg nekünk. Olimpiával kapcsolatban mi azt tesszük, hogy nagy szeretettel nézzük a magyar versenyzőket az olimpián, szurkolunk nekik és örülünk, amikor Szombathelyre kerül egy aranyérem, Pars Krisztián személyében. Egy kicsit fáj a szívem, hogy mi nem lehetünk ott, de ezt tudomásul kell vennünk, hogy ilyen ez élet, ezek a mosatni lehetőségeink, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.
 
– Bárkinek meg van a lehetősége, hogy az „év edzőjétől” tanuljon?
– Persze. Az interneten mindent megtalálni rólunk, nagyon könnyen fellelhető az egyesület. Most már hozzánk is egész évben lehet jelentkezni. Aki szeretné ezt csinálni az jöhet, várjuk. Heti rendszerességgel két-három alkalommal vannak edzések, de akik ennek a versenyvonalát is vállalják, azok azt is vállalják, hogy a hét minden napján edzenek, hétfőtől szombatig heti hat alkalommal.
– Mindenki alkalmas arra, hogy ezt a sportágat űzze, vagy mint mondjuk a kosárban, fociban kell valami minimális labdaérzék, itt is kell valami hasonló?
– Ha már labdajátékokat említetted, akkor ugye azt is valamilyen alapszinten el lehet sajátítani. A labdába mindenki bele tud rúgni, a kosárra mindenki rá tud dobni. De hát akik a legjobbak lesznek, azok olyan öröklött képességekkel rendelkeznek, hogy avanzsálja őket arra, hogy valamit ebben a sportágban elérjenek. Átlagos szinten ezt bárki művelheti. Csak a kínai kung funak több mint ezer stílusát tartják számon. Elég nagy a kavalkád. Egy kis szorgalommal, kitartással, akarattal bárki képes arra, hogy a sportágat elsajátítsa és gyakorolja.
– Érdekes a világ, hogy mikor mi okoz divatot. Ahogy beszéltünk már róla, volt a Chuck Norrisos időszak, most viszont egy bizonyos mesehős, egy Kung Fu Panda jöhetett jól nektek.
– Igen, a Pandával mi is éltünk. Mi is hirdetjük a Kung Fu Panda klubunkat, ahol a legkisebbek hat-hét éves kortól ismerkedhetnek a sport alapjaival. De természetesen a játékosság a legfőbb szempont. Sok-sok játékkal fűszerezve egy nagyon pici kung fut oktatunk ezeken a kis foglalkozásokon, mert igazán még edzésnek sem nevezném őket. Aztán ahogy idősödnek a gyerekek, serdülőkortól már komolyabb edzésekről lehet beszélni, a 17-18 éveseket lehet edzeni nagyon komolyan. Sajnos ebből van a legkevesebb, mert a fiatalok nagyon nehezen vehetők rá a rendszeres és nehéz munkára. Azt hozzá kell tennem, hogy ahhoz, hogy valaki valamilyen küzdősportban versenyezzen, nagyon komoly, nagyon kemény, nagyon kitartó és hosszú idejű munkára van szükség. Ezt egy-két hónap alatt nem lehet olyan szintre fejleszteni, de talán még egy-két év alatt sem, hogy valaki ebből versenyezni tudjon. Itt sok-sok évet kell eltölteni ahhoz, hogy valaki jó vagy komoly eredményeket tudjon elérni.
 
– Gondolom, hogy itt is kell egy egészséges megszállottság.
– Hogyne, természetesen, de ez azért jó néhány fiatalban megvan, ezért is tudnak olyan remek eredményeket elérni.
– Most irány edzésre?
– Igen. Van ma is jó néhány edzés, amit le kell vezényelnem, de hát jól érezzük magunkat az edzőteremben. Ott a helyünk.
(Forrás: nyugat.hu/Farkas Balázs, Fotó: Bonyhádi Zoltán)

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.