Mint már olvasóink megszokhatták, a budomagazin.hu hasábjain gyakran ajánlunk harcművészettel túlfűtött filmeket. Ez a cikk is erről szól – megtudtuk ugyanis, hogy a vovinam, Vietnam fegyverekkel (illetve azok nélkül is…) űzött harcművészeti stílusa fontos szerepet kapott egy hollywoodi akciófilmben, amit várhatóan az év végére fejeznek be. Kötelező néznivalónak ígérkezik, meglepetés szereplővel!
A produkció a “Fight For Life” címet viseli, rendezője pedig Ace Cruz, aki egy kambodzsai királyi tisztviselővel karöltve (Rat Sokhorn) dolgozik. A film “wow faktora” továbbá, hogy szerepel benne a volt profi nehézsúlyú bokszvilágbajnok, Evander Holyfield, illetve Michael Madsen (Kill Bill, Sin City, Kutyaszorítóban) is.
A Fight For Life egy kambodzsai fiúról szól, akinek sanyargatott gyermekkora volt, de később olyan jó vovinam harcos válik belőle, hogy mindenki felfigyel rá. A rendező elárulta a film rejtett mondanivalóját is:
“Segítenünk kell másokat azért, hogy jobb emberek lehessünk. Ez a filozófia jellemzi a vovinamot is.”
A film – amit Amerikában, Kambodzsában, Vietnamban, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken is forgatnak – készítője tízmillió dollárból gazdálkodhat.
Rat Sokhorn elmondta, hogy nem titkolt célja a vovinam világszintű népszerűsítése. A kambodzsai születésű tisztviselő maga is harcművész: tíz éven át tanult vovinamot Nguyen Van Chieu nagymestertől, aki a Vovinam Világszövetség műszaki alelnöke.
Nguyen Van Chieu nagymester
Sokhorn a Vovinam Világszövetség alelnöke és a Kambodzsai Vovinam Szövetség elnöke is egyben – ütős filmnek ígérkezik, de mi is pontosan az a vovinam? Elmondjuk.
Viet Vo Dao, Vietnam hivatalos nemzeti harcművészete
A Viet Vo Dao, egyszerűbb nevén a vovinam kevésbé ismert világszerte – ellenben a karatéval, vagy a taekwon-dóval –, de az ország lakói számára mégis megtestesíti a nemzet elnyomók elleni évszázados küzdelmeinek harcos szellemét.
A Viet Vo Dao gyökerei mintegy ötezer évre nyúlnak vissza. Az Észak-Vietnamban lévő Co Loa citadellának nevezett hegyorom barlangjaiban felfedezett falfestmények már harcművészetet gyakorló alakokat ábrázolnak.
A festmények és írott források alapján tudjuk, hogy a korabeli harcművészet hét területből tevődött össze: a puszta kezes harcművészet, a balta (Bau Riu), a tőr (Doan Dao), a kard (Guom), a lándzsa (Thuong), a bot (Bong Phap) és az íj művészetéből (Cung).
Co Loa citedella
Az i.sz. 111 és i.sz. 906 közötti időszakra tehető a művészet eszmei és taktikai hátterének megformálása, amelyhez nagy lökést jelentett a kínai invázió elleni nemzeti ellenállás. Az önvédelem ekkor már hivatalosan összekapcsolódott a hadi használhatósággal, ami a technikák és taktikák rendszerezését követelte meg, ezzel is hozzájárulva a művészet oktathatóságának és terjedésének fejlődéséhez. Ettől az időszaktól eredeztetik a Viet Vo Dao gyakorlói harcművészetük alapvető koncepcióit, melyek a következők:
– a lezáró, blokkoló technikák felsőbbrendűségének elve
– az erővel szembeni rugalmasság elve
– a meglepetés erejének elve
– a megtévesztés elve
– az ellenállás nélküli kitérés elve
Az i.sz. 1000 körüli évektől kezdve a Viet Vo Dao hivatalosan is a katonai kiképzés és az államigazgatás részévé vált, több nagy király, hadvezér és magas rangú hivatalnok egyben a harcművészet mestere is volt.
Ettől az időszaktól kezdve egészen az 1800-as évekig a rendszer töretlenül és zavartalanul fejlődött. A technikákat tökéletesítették, és a harcművészeti elvek kitörölhetetlenül beleivódtak a hagyományos vietnami hadviselési stratégiákba és taktikákba.
Vietnam francia kolonizációja alatt (1863–1945) a megszállók által veszélyesnek tartott művészet gyakorlását hivatalosan betiltották. Ennek ellenére „nem hivatalosan” számos iskola működött, és a vietnami emberek a túlélés és a megszállókkal szembeni ellenállás eszközeként tekintettek nemzeti harcművészetükre.
Nguyen Loc
A Viet Vo Dao újjászületése az 1938-as dátumhoz, és Nguyen Loc nagymester nevéhez fűződik. Loc mester behatóan tanulmányozta más országok harcművészeteit és a Viet Vo Daóról fellelhető történeti forrásokat, és ezek alapján megreformálta és rendszerré formálta a nemzeti harcművészetről alkotott elképzeléseit. Rendszerének a vovinam nevet adta.
Az 1960-ban bekövetkezett haláláig még részt vett a stílus terjesztésében, szervezésében. Három évvel később Loc egykori tanítványai továbbfejlesztették mesterük stílusát, és megvalósították mesterük álmát: egységessé és széles körben elterjedtté tették a nemzeti harcművészetet, amit Vovinam-Viet Vo Daóra („A vietnami harcművészet filozófiája”) kereszteltek át. A Vovinam-Viet Vo Dao 1966-ra elérte, hogy a rendőrség közelharckiképzése is erre a stílusra épült, továbbá a judo és a taekwon-do mellett a hadsereg kiképzési programjába is bekerült.
NGUYEN TRUNG HOA nagymester
Európában elsőként Franciaországban honosodott meg a stílus, de terjedése azóta is folyamatos. Hazánkhoz közel Ausztriában, Lengyelországban és Olaszországban van nagyobb létszámú Viet Vo Daót gyakorló harcművész.
A Viet Vo Dao küzdőstílusát tekintve, fegyver nélkül gyakorolva leginkább a hapkidóra hasonlít. Előszeretettel alkalmazzák az elsöprő erejű rúgáskombinációkat és a ledöntéseket, dobásokat. Fegyverrel gyakorolva a kínai gyökerű kung fu-ra emlékeztet.
Forrás: vietnamnews.vn és scmonitor.hu / Domboróczky Zoltán
